Kijev Jeruzsálemhez fordul útmutatásért egy olyan időszakban, amikor az USA a békekötésre ösztökéli, Oroszország tovább támadja, Irán pedig közvetlen fenyegetést jelent. A két ország együttműködése új lendületet kapott, de a Moszkvához fűződő izraeli érdekek továbbra is feszültségforrást jelenthetnek.
Ukrajna első számú gazdasági vezetője, Taras Kachka miniszterelnök-helyettes múlt heti jeruzsálemi látogatásán kijelentette: Kijev elégedett a kétoldalú kapcsolatok javulásával, és úgy látja, Izrael modellként szolgálhat számára abban, hogyan kezelje az amerikai nyomást egy ellenséges, kompromisszumképtelen szomszéddal szemben.
Kachka a 2021 óta első ízben összehívott Izrael–Ukrajna Kormányközi Gazdasági Bizottság ülésére érkezett,
ő a legmagasabb rangú ukrán tisztségviselő a 2022 februárjában kitört háború óta, aki Izraelbe látogatott.
„Ez jó jel a két kormány közötti valóban jó együttműködésre” – hangsúlyozta.
A tárgyalások során szó esett az izraeli humanitárius segítség bővítéséről, a háborús sérültek rehabilitációjáról, víz- és élelmiszer-technológiáról, energia- és kiberbiztonsági együttműködésről is.
Katonai támogatásról is folynak az egyeztetések, bár Kachka konkrétumot nem árult el.
Emellett jelezte:
Ukrajna egyre gyakrabban fog Izraellel együtt szavazni az ENSZ-ben, ahol évek óta automatikusan a Palesztina-párti blokk mellé sodródott.
Oroszország árnyéka még mindig rávetül a kapcsolatra
Bár a kapcsolatok soha nem voltak ennyire ígéretesek,
a háttérben továbbra is feszültséget okoz, hogy Izrael – elsősorban Szíria miatt – korábban visszafogottan viszonyult az ukrán háborúhoz, és igyekezett egyensúlyt tartani Moszkva és Kijev között.
A viszony javult ugyan, különösen azóta, hogy tavaly összeomlott az oroszbarát Aszad-rezsim, de a régi reflexek még vissza-visszatérnek.
Ezt bizonyítja, hogy néhány nappal Kachka látogatása után Benjamin Netanjahu nyilvánosan büszkélkedett Vlagyimir Putyinnal ápolt szoros kapcsolatával, ami diplomáciai vihart kavart. Az ukrán nagykövet bírálta a kijelentést, Izrael pedig bekérette őt a Külügyminisztériumba „fegyelmi megbeszélésre”.
Közös ellenség: Irán
Kachka szerint Ukrajna és Izrael egyaránt Irán közvetlen fenyegetésével néz szembe, ezért a két ország természetes szövetségessé válik.
„Irán támogatja az ellenségünket, támogatja az agressziót”
– mondta.
„Ezért létfontosságú, hogy közösen lépjünk fel és összehangoljuk erőfeszítéseinket.”
Irán több száz harci drónt biztosított Oroszországnak, segítve Moszkvát Ukrajna infrastruktúrájának rendszeres támadásában. Izraellel pedig közvetlen háborút vívott idén júniusban, amely súlyos csapást mért Teherán nukleáris programjára.
Jeruzsálem és Kijev között hamarosan stratégiai párbeszéd indul Irán ügyében, külügyminiszteri szinten.
Trump béketervének árnyékában: Izrael mint útmutatás
Kachka látogatása idején Washingtonban rendkívül intenzív erőfeszítések zajlanak, hogy Trump elnök nyomására Ukrajna tegyen engedményeket a békéért. A Fehér Ház olyan megoldásokat lebegtet, amelyek Moszkva álláspontját tükrözik.
Ukrajna ezt óvatosan kezeli, de Kachka szerint Izrael példát adhat, hogyan kell megfelelően reagálni az amerikai – különösen Trump-féle – nyomásgyakorlásra.
„Izrael és az Egyesült Államok között rendkívül erős a kötelék. Az izraeli kormány tanácsot adhat abban, mi lehet megfelelő egy ilyen tervben” – mondta.
Közvetett utalás volt ez arra, hogy Izrael októberben végül – Trump hatására – elfogadta a gázai tűzszüneti megállapodást, amelyet korábban mereven elutasított.
Ukrajna nem enged területet – de tudja, hogy ára lesz a békének
Kijev világossá teszi: Oroszország által megszállt területekről soha nem fog lemondani.
„Nem fogunk feladni semmit, ami Ukrajnáé”
– szögezte le Kachka.
Ugyanakkor azt is jelezte, hogy a hosszú távú békének „ára lehet”. De ennek az árnak nem az ukrán területeladásokról, hanem Oroszország elleni nemzetközi nyomás fokozásáról kell szólnia.
„Több szankcióra, több fegyverre és nagyobb diplomáciai nyomásra van szükség”
– mondta.
„Ukrajna jövője izraeli modellre épülhet”
Kachka szerint Ukrajna – Izraelhez hasonlóan – olyan ország akar lenni, amely fejlett gazdaságot és technológiát épít, közben erős, elrettentő hadsereget tart fenn, és képes megvédeni magát egy tartós, agresszív fenyegetéssel szemben.
„Egy teljes generációnak kell majd gondoskodnia arról, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát” – mondta.
A zsidó közösség jövője a háború után
A háború súlyosan érintette az ukrajnai zsidó közösséget, de Kachka optimista.
„Több zsidó közösségünk és zsinagógánk van, mint bármelyik szomszédos országban” – mondta. „Nagyon sok politikusunk zsidó származású, és rengeteg izraeli vezetőnek is ukrán gyökerei vannak.”
Ukrajna zsidói – mondta – éppúgy orosz rakéták és orosz katonák célpontjai, mint bárki más — emlékeztet híradásában a Times of Israel.
