XIV. Leó a keresztény egység jubileumára készül – a helyszín Izrael szemszögéből érzékeny, a Vatikán viszont továbbra is „nemzetközi városként” tekint Jeruzsálemre. Első külföldi útján a Közel-Keletre látogatott XIV. Leó pápa, ahol máris rendkívüli bejelentéssel állt a nyilvánosság elé — írja a Hetek.
Törökországi és libanoni látogatásának három napja alatt a katolikus egyházfő bejelentette:
2033 húsvétjára „világzsinatot” hív össze Jeruzsálembe – vagyis minden keresztény felekezet közös találkozóját –, Jézus Krisztus kereszthalálának és feltámadásának 2000. évfordulója alkalmából.
A pápa szerint a jubileumi évforduló nem pusztán történelmi mérföldkő, hanem lehetőség arra, hogy a keresztények újragondolják az egységhez vezető utat.
Isztambulban, ökumenikus vezetők előtt arról beszélt, hogy a világ keresztényeinek egy hét éven át tartó, közös spirituális zarándoklatra kell elindulniuk, amelynek végpontja a 2033-as jeruzsálemi találkozó lenne.
XIV. Leó így fogalmazott: „Vissza kell térnünk a Felházba, ahol Krisztus megmosta tanítványai lábát, és ahol Pünkösdkor a Szentlélek betöltötte őket. Ez az út vezet el bennünket a teljes egységhez.”
A pápa saját jelmondatára is utalt: In Illo uno unum – „Őbenne, az Egyben egyek vagyunk”. Mint emlékeztetett rá, a mottó Szent Ágoston egyik prédikációjából származik, amely szerint bár sokan vagyunk, Krisztusban mégis egyek vagyunk. Nem mellékes szempont, hogy Robert Francis Prevost – aki pápává választásakor a XIV. Leó nevet vette fel – maga is az ágostonos rend szerzetese.
A pápa azt is hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés még a tervezés korai szakaszában jár: nincs kész program, és hivatalos meghívók sem mentek ki, ám szerinte a felekezeteknek ideje elkezdeniük a felkészülést.
A Vatikán minden keresztény közösséget – katolikust, ortodoxot és protestánst – partnerként tekint a jubileumi találkozó előkészítésében.
Az esemény, a pápai megfogalmazás szerint, nem teológiai értelemben vett zsinat lenne, hanem a keresztény világ közös tanúságtétele Jeruzsálemben, „annak a városnak szívében, ahol minden elkezdődött”.
Megteheti-e a pápa, hogy egy másik állam fővárosába egyoldalúan hirdessen meg egy világeseményt?
A bejelentés azonnal felvetette a diplomáciai kérdést: vajon valóban megteheti-e a pápa, hogy egy másik ország fővárosába nemzetközi egyházi találkozót hívjon össze?
A Vatikán értelmezése szerint igen.
A Szentszék ugyanis Jeruzsálemet továbbra is „corpus separatum”-nak, vagyis nemzetközi státuszú városnak tekinti.
Ez a megközelítés az 1947-es ENSZ-határozaton alapul, amely ugyan a gyakorlatban soha nem valósult meg, de a Vatikán máig ehhez igazítja hivatalos álláspontját.
A Vatikán elismeri ugyan Izrael állam létét, de nem tekinti Jeruzsálemet annak fővárosaként, így saját értelmezése szerint „szabadon” tehet a városba szóló nemzetközi egyházi meghívásokat.
A kérdés várhatóan Izraelben is visszhangot kelt majd – különösen azért, mert 2033-ra óriási keresztény zarándoktömeg érkezhet a városba.
Egy keresztesháború a muzulmánok ellen jobb lett volna.
Már Európában el lehetett volna kezdeni.
Mi magyarok turániak vagyunk, tehát nem vagyunk szemiták.
Baj?
Ti "turáni magyarok" – bármit is jelentsen ez a gagyi "mi magyar"kodásod – egy kifejezetten kevert nép vagytok. Ugyanis a Turul madárkán kivül, nagyon sokan mások is letették a névjegyüket az Emesék budoárjában az éjjeliszekrényre. József Attila szavaival élve:
Egyébként a török, tatár, tót, román kavargáson túlmenően még ott voltak az osztrákok, a németek, az oroszok – és még sorolhatnám – valamint a Kohn bácsikat se felejtsük ki a sorból, akik szintúgy ki/be mászkáltak abban a bizonyos "turáni" budoárban.
Baj?
A magyar az nem sémita hanem turáni nép, ebből a tényből nem engedek.
Az, hogy te miből mit engedsz, vagy éppen nem engedsz; teljesen lényegtelen, mivel az ég-egyadta-világon semmit sem változtat a "leányzó fekvésén". Ugyanis a Turul madárkán kivül, nagyon sokan mások is letették a névjegyüket az Emesék budoárjában az éjjeliszekrényre, aminek az a következménye, hogy a magyar egy kifejezetten kevert nép. Ez a tény!