Botlatókövet állítottak a skót holokauszt-mártírnak, aki magyar zsidó gyerekekért halt meg

Különleges, történelmi jelentőségű emlékművet avattak fel Edinburghban: Skócia első Stolpersteinjét, vagyis az Európa-szerte elhelyezett, a holokauszt áldozataira emlékező sárgaréz botlatókövek egyikét.

Az új botlatókő olyan nő előtt tiszteleg, akiből nem származása, hanem bátorsága és önfeláldozása tett mártírt a holokauszt idején: Jane Haining előtt, aki zsidó gyermekek védelméért áldozta az életét.

A skót matróna, aki Magyarországon lett hőssé

Jane Haining Dumfriesshire egy kis farmjáról indult el a világba, ám élete valódi küldetése Budapesten teljesedett ki, ahol a Skót Missziós Iskola matrónájaként zsidó és keresztény gyermekek százainak sorsát formálta.

Az intézmény mintegy 400 tanulójának jelentős része zsidó volt — és ahogy a náci uralom árnyéka egyre közelebb húzódott, Haining nemcsak nevelőként, hanem rendíthetetlen védelmezőként állt mellettük.

A Skót Egyház többször is felszólította, hogy térjen haza, hiszen egyre nagyobb veszély fenyegette. Ő azonban következetesen visszautasította.

Legendás mondata máig a bátorság szimbóluma:

„Ha ezeknek a gyerekeknek szükségük van rám napos időkben, mennyivel inkább szükségük van rám sötét időkben?”

Könyvet írtak a zsidó diákokat bújtató skót tanárnőről

Jane Haining a budapesti Skót Misszió munkatársaként zsidó  gyerekeket bújtatott, majd Auschwitz gázkamrájában halt meg.

Az egyedüli skót a Világ Igazai között

1944 tavaszán a Gestapo letartóztatta — az ürügy mindössze annyi volt, hogy Haining megfeddte egy alkalmazott rokonát, amiért ellopta a gyerekek amúgy is szűkös élelmiszeradagját. Budapesten börtönbe zárták, majd 1944. május 14-én magyar zsidókkal együtt marhavagonokban Auschwitz–Birkenauba deportálták.

Mindössze 47 éves volt, amikor meghalt. A hivatalos német dokumentum „betegséget” jelölt meg halálokként, ám minden valószínűség szerint a gázkamrák valamelyikében ölték meg.

1997-ben a Jad Vasem a Világ Igazai közé emelte — ezzel ő lett az egyetlen skót, aki megkapta Izrael legmagasabb kitüntetését azoknak, akik zsidókat mentettek a holokauszt idején.

Az új emléktáblát hétfőn avatták fel az egykori St Stephen’s Church előtt, Stockbridge-ben — éppen ott, ahol Haining 1932-ben átvette budapesti megbízatását.

Az eseményen keresztény és zsidó közösségi vezetők, magyar diplomaták és Haining családtagjai is jelen voltak.

Holokauszt-túlélők vezették az Élet menetét Budapesten

A kormány képviselője hangsúlyozta: a 20. század borzalmai után nincs helye semmilyen „ártalmatlan” zsidózásnak sem a közbeszédben, sem a politikai beszédben.

„Jane Haining története emlékeztet: a holokauszt áldozatai soha nem merülhetnek feledésbe.”

Rosie Frew, a Skót Egyház moderátora így fogalmazott: „Egyszerű nő volt, mégis rendkívüli. Tudta, milyen veszély fenyegeti — de a gyerekeket nem hagyta magukra. Bátorsága ma is inspirál.”

Angus Robertson, Edinburgh Central képviselője szerint a történet ma különösen időszerű:

„Olyan korban élünk, amikor a szélsőségesség ismét terjed. Jane Haining története emlékeztet: a nácizmus áldozatai és tanulságai soha nem merülhetnek feledésbe.”

A Stolperstein nem csupán egy történelmi jelképet, hanem morális üzenetet is hordoz: emlékeztet arra, hogy vannak emberek, akik a legsötétebb időkben is a jó oldalán álltak — akár életük árán is.

Jane Haining neve most már egy skót járdaszegélyben is ott csillog a sárgaréz emléktáblán, örökítve bátorságát a következő generációk számára.

„Én túléltem, Hitler nem” – 103 évesen is tele van élettel a holokauszttúlélő bácsi

Mázel tov, Joseph Alexander!

Több belga iskola nem emlékezik a holokausztra a gázai háború miatt

Az iskolák közölték, hogy „nem kívánnak a gyerekeknek semmilyen, a holokausztról szóló beszélgetést erőltetni, tekintettel a Közel-Keleten jelenleg uralkodó állapotokra”.