Az izraeli vezérkari főnök az október 7-i katonai kudarc után átfogó reformokat ígér.
Egy átfogó belső felülvizsgálat hat jelentős kudarcot azonosított – a hírszerzésben, a tervezésben, a parancsnoki döntéshozatalban és a szervezeti kultúrában – amelyek lehetővé tették a Hamász október 7-i terrortámadását.
Sok hiányosságokat találtak
A Sami Turgeman nyugalmazott vezérőrnagy vezetésével működő bizottság öt hónapon át vizsgálta az október 7-i mészárlást követően indított 25 belső vizsgálatot, amelynek során mintegy 1200 ember vesztette életét, és körülbelül 250 túszt hurcoltak Gázába. A felülvizsgálat mély, régóta fennálló szerkezeti, kulturális és hírszerzési hiányosságokat tárt fel a hadsereg több ágazatában.
A megállapításokat a Tel-Avivi Vezérkari Fórumon mutatták be, ahol Eyal Zamir, az IDF vezérkari főnöke kijelentette, hogy támogatja egy „külső, rendszerszintű, multidiszciplináris és integratív vizsgálóbizottság”létrehozását a kudarcok kivizsgálására. Ez a döntés eltérést jelent korábbi álláspontjától, amikor még törvényileg létrehozott állami vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazta.
A testület nyilvános felhívást tett közzé információk gyűjtésére, mintegy 80 releváns tisztet hallgatott meg, és munkáját kizárólag az IDF belső vizsgálataira alapozta, politikai vezetéssel vagy más biztonsági szervekkel nem foglalkozott.
A 6 hiba az október 7-i támadás mögött
A bizottság hat fő okot azonosított az október 7-i katasztrófa hátterében:
- Koncepcionális hiba a Hamász szándékainak megértésében;
- Hírszerzési kudarc a fenyegetés felmérésében és az időbeni figyelmeztetésben;
- A „Jerikó-fal” védelmi terv elhanyagolása;
- Szervezeti és működési kultúra, amely az évek során fokozatosan leromlott;
- Tartós szakadék a meghatározott fenyegetések és a tényleges felkészültség között;
- Hibás döntéshozatal és erőbevetés az eseményt megelőző éjszakán.
A bizottság így fogalmazott:
„Az október 7-i meglepetés nem a semmiből jött. Az éjszaka folyamán olyan közvetlen hírszerzési információk gyűltek össze, amelyek szakmai elemzése esetén riasztást és jelentős műveleti reagálást kellett volna eredményezniük.”
Hozzátették, hogy 2023 során több magas rangú izraeli katonai vezető is figyelmeztetett, miszerint Izrael ellenségei az ország belső gyengülését érzékelik, ami aláásta az elrettentést és növelte az eszkaláció kockázatát, ám ennek ellenére az IDF nem javította felkészültségét, és nem igazította ki a bevetési rendjét.
A vizsgált területek
A bizottság 25 alapvető vizsgálatot értékelt, és megállapította, hogy kétharmaduk hiányos vagy elégtelen volt.
Ötöt „piros” kategóriába soroltak, ami azt jelenti, hogy rosszul végezték el, és alkalmatlanok a következtetések levonására; tizenegyet „narancs” kategóriába soroltak, ami részleges vagy következtetések nélküli vizsgálatot jelent; és mindössze kilencet minősítettek „zöldnek”, vagyis alaposnak és megbízhatónak.
A „zöld” besorolású vizsgálatok között szerepeltek az izraeli légierő, a Technológiai és Logisztikai Főigazgatóság, a Déli Parancsnokság hírszerzése, a gázai határ menti védelmi koncepció, a Polgári Védelem Parancsnoksága (Home Front Command) regionális védelmi rendszere, valamint a hadsereg erőfejlesztési stratégiája a Hamásszal szemben.
A „narancs” kategóriába tartozó vizsgálatok a hadsereg Hamásszal kapcsolatos „felfogását” érintették, vagyis azt, hogyan látta a szervezetet és annak szándékait; továbbá a Déli Parancsnokság műveleti tervezését, az alacsony repülési magasságú fenyegetéseket (például drónokat és motoros siklóernyőket), valamint a hírszerző egységek – köztük a 8200-as egység – közötti koordinációt.
Az öt „piros” vizsgálat a következő területekre vonatkozott: az Műveleti Főosztály, az „előző éjszaka” eseményei, a haditengerészet, az IDF általános műveleti tervezése, valamint a Vezérkar stratégiai koncepciója.
