Donald Trump amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy Szaúd-Arábia hamarosan csatlakozik az Izraellel békét kötő arab országokhoz. A rijádi vezetés azonban világossá tette: addig nem lesz normalizáció, amíg nem születik hiteles menetrend a palesztin állam létrehozására. Benjamin Netanjahu határozott ellenállása miatt a közeljövőben nem várható áttörés.
Donald Trump az utóbbi hetekben újra napirendre tűzte a Szaúd-Arábia és Izrael közötti diplomáciai kapcsolatfelvételt, amely gyökeresen átalakíthatná a Közel-Kelet geopolitikai viszonyait.
Az amerikai elnök november elején kijelentette:
„Sok ország már csatlakozott az Ábrahám-megállapodásokhoz, és remélhetőleg Szaúd-Arábia is nagyon hamar így tesz.”
A 2020-ban aláírt Ábrahám-megállapodásokhoz eddig az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Marokkó csatlakoztak. Ezek az egyezmények azonban megkerülték a palesztin államiság kérdését – ez az a pont, ami miatt Rijád egyelőre elzárkózik.
Rijád: csak palesztin állam létrehozása esetén lehet béke
Két öböl menti diplomáciai forrás a Reutersnek elmondta:
Szaúd-Arábia világosan közölte Washingtonnal, hogy álláspontja változatlan – a zsidó állammal való diplomáciai kapcsolatfelvétel csak akkor lehetséges, ha létezik egy „hiteles és időhöz kötött” menetrend a független palesztin állam megvalósítására.
A források szerint a cél az, hogy a november 18-i washingtoni Trump–Mohammed bin Szalmán-találkozó előtt ne történjen diplomáciai félreértés vagy kommunikációs zavar.
Jonathan Panikoff, az Egyesült Államok korábbi hírszerzési tisztviselője szerint a trónörökös „a közeljövőben semmilyen formális normalizációt nem fog mérlegelni, ha nincs hiteles út a palesztin állam felé.”
MBS Washingtonba készül – de nem Izraelről tárgyalna
A Mohammed bin Szalmán (MBS) koronaherceg által vezetett küldöttség novemberben látogat a Fehér Házba – ez lesz az első hivatalos útja Washingtonba a 2018-as Dzsamál Hasogdzsi-gyilkosság óta.
A szaúdi vezető a várakozások szerint a védelmi együttműködésre és gazdasági beruházásokra kívánja helyezni a hangsúlyt, miközben kerülné, hogy a palesztin kérdés és az Izraellel való kapcsolatok normalizálása elhomályosítsa a napirendet.
Védelmi megállapodás – korlátozott, de stratégiai jelentőségű
A tárgyalások fő témája egy új amerikai–szaúdi védelmi egyezmény, amely meghatározná, milyen mértékben nyújt katonai védelmet az Egyesült Államok a királyságnak. A megállapodás nem teljes értékű, kongresszus által ratifikált szerződés lesz, hanem egy rugalmas, végrehajtói szintű megállapodás, amely a katari modellre épül.
A megállapodás célja a közös hadgyakorlatok bővítése, az amerikai fegyvereladások gyorsítása és a szaúdi–kínai katonai és technológiai együttműködés korlátozása.
A Washington Intézet szakértője, David Makovsky, szerint:
„Ez még nem az a védelmi szerződés, amit Rijád szeretne, de egy fontos lépcsőfok lehet afelé.”
A palesztin állam továbbra is feltétele a nyitásnak
Abdelaziz al-Szágher, a Szaúd-Arábiában működő Gulf Research Institute vezetője szerint a gázai háború óta megváltozott a tárgyalások politikai környezete:
„A normalizáció és a palesztin államiság kérdése továbbra is összefügg, de Rijád most külön is biztosítékokat akar saját nemzetbiztonsági igényeinek kielégítésére.”
A szaúdi külügyminisztérium tisztviselője, Manal Radwan, korábban kijelentette:
„Izraelnek egyértelmű, határidőhöz kötött kivonulást kell végrehajtania a Gázai övezetből, nemzetközi védelmi erők bevetésével és a Palesztin Hatóság visszatérésével.”
Szerinte ezek a lépések elengedhetetlenek a palesztin állam létrejöttéhez, és e nélkül nincs regionális integráció, nincs kétállami megoldás.
Irán fenyegetése háttérbe szorult
A szaúdi–amerikai tárgyalások dinamikáját az is befolyásolja, hogy Irán regionális befolyása csökkenőben van.
Az izraeli légicsapások az elmúlt évben súlyos károkat okoztak Teherán nukleáris és katonai infrastruktúrájában, miközben a Hezbollah, a Hamász és a húszik is veszteségeket szenvedtek.
A fenyegetés enyhülése miatt Rijád kevésbé sürgeti a NATO-típusú biztonsági garanciákat, és inkább rugalmas, többoldalú partnerségben gondolkodik – miközben igyekszik egyensúlyozni Kína és az Egyesült Államok között.
