Varsóban tartotta szimpóziumát az Európai Zsidó Szövetség.
Az Európai Zsidó Szövetség (EJA) és Karol Nawrocki lengyel elnök az egyre növekvő európai antiszemitizmusra figyelmeztetett a Kristályéjszaka 87. évfordulóján, összekapcsolva a történelmi eseményt a mai gyűlöletkeltéssel – írja az eseményről hírt adó Tett és Védelem Alapítvány.
Varsóban ül össze az Európai Zsidó Szövetség
Az EJA varsói szimpóziumának nyitányán felolvasták Karol Nawrocki lengyel elnök üdvözlő levelét, amelyben az államfő párhuzamot vont a Kristallnacht – a zsidók elleni, államilag szervezett náci erőszakhullám – évfordulója és a ma tapasztalható, „sokkolóan új” antiszemita indulatok között. Nawrocki arra kérte a jelenlévő rabbikat, aktivistákat és újságírókat, legyenek „a holokauszt poklának kortárs tanúi”,majd emlékeztetett: az auschwitzi emlékhelyen „nincsenek is szükség szavakra, a tárgyak beszélnek”.
Az EJA elnöke, Menachem Margolin rabbi szerint Európában hiányzik az akarat e tárgyak és az általuk elmondott történetek megértéséhez.
„Ma bárki odamehet egy zsidóhoz és a szemébe kiálthatja: »népirtók«”
– fogalmazott, új vérvádakra figyelmeztetve.
Az Izrael-Hamász háború és az október 7-i terrortámadás nyomán tapasztalt gyűlölet tragikus példájaként említették a múlt havi manchesteri merényletet, amikor egy fegyveres a zsinagógából távozó hívekre tüzet nyitott, azt kiabálva: „A gyerekeinket ölik.” A szimpóziumon részt vett Bóka János, az antiszemitizmus elleni küzdelem koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztos és a Tett és Védelem Alapítvány küldöttsége is. Bóka János szerint
„Európa ma újra a múlt démonjaival küzd. Olyan erőkkel, amelyekről azt hittük, végleg legyőztük őket, és elképzelhetetlennek tartottuk, hogy valaha visszatérjenek.
Az antiszemitizmus ma ismét erősödik Európa szinte minden pontján.” A miniszterelnöki biztos arról is beszélt, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelemnek alkalmazkodnia kell korunk új kihívásaihoz. Négy javaslatot fogalmazott meg annak érdekében, hogy Európa határozottabban és eredményesebben léphessen fel a gyűlölet ellen.

Elsőként el kell ismerni, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem politikai feladat. Politikai szintű felelősségvállalásra és elkötelezettségre van szükség a legmagasabb kormányzati szinten. Továbbá fontos tudatosítani, hogy az antiszemitizmus európai kihívás, amely európai választ kíván. A folyamatok egész kontinensünket érintik, és határokon átívelnek.
Ugyanakkor a legjobb válasz az antiszemitizmusra a zsidó élet megerősítése – a közösségek támogatása, a zsidó és nem zsidó közösségek közötti hidak építése, és annak biztosítása, hogy Európa minden pontján biztonságban, méltóságban lehessen élni.
Ugyanakkor ki kell jelenteni, hogy az antiszemitizmus elleni hiteles politika nem létezhet az Izrael állammal kialakított stratégiai partnerség nélkül, amely kölcsönös tiszteleten és együttműködésen alapul. Európa lelke még nem veszett el, de harcolnunk kell érte
– fogalmazott Bóka János.
„A népirtás nyelve”
Daniel Walker, a Heaton Park zsidó hitközségének vezetője szerint az elkövető szavai a „a népirtás nyelvén” hangoztak, amely a világ összes zsidóját gyilkosként bélyegzi meg.
Boris Johnson volt brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyságban hamis egyenlőségjelet engedtek tenni a Hamászés Izrael közé, amit teljes képtelenségnek nevezett.
„A gyűlölet hazugságokra épül, ma e hazugságok ellen kell megszólalnunk”
– mondta.
Christer Mattesson holokausztkutató, a Göteborgi Egyetem oktatója arról beszélt, hogy rossz mutatókat mérünk, így félreinformáljuk a közvéleményt és a döntéshozókat:
sokan, akik ma zsidók helyett cionistákról vagy izraeliekről beszélnek, valójában ugyanazt a gyűlöletet rejtik el, sokszor saját maguk elől is.
Rawan Osman, libanoni származású előadó felidézte: gyerekkorától azt tanították neki, hogy a zsidó, a cionista és az izraeli ugyanaz és valami rosszat jelent.
A Közel-Kelet felől érkező ellenpéldaként az Egyesült Arab Emírségek politikaistratégia-tanácsadója, Amjad Taha hangsúlyozta: országában az antiszemitizmus bűncselekménynek számít. A tavaly meggyilkolt Zvi Kogan rabbi ügyében az Emírségek hatóságai Törökországig mentek a tettesek elfogásáért, akiket végül kivégeztek. Dicsérte az Ábrahám-megállapodásokat, és megjegyezte, az izraeli nagykövetség az október 7. utáni hetekben sem zárt be.
Az amerikai Harley Lippman, a Genesis 10 vállalat vezérigazgatója szerint Donald Trump
„többet tesz az antiszemitizmus ellen, mint bármelyik eddigi amerikai elnök.”
Henry Nevison filmrendező ugyanakkor arra figyelmeztetett: nem szabad megfeledkezni arról, hogy az amerikai elnökért szélsőjobboldali csoportok is rajonganak.
Margolin rabbi a rendezvény végén úgy összegzett, hogy
„a zsidók félnek Európában élni, ezért államilag tervezett és finanszírozott védelemre van szükségük. Ha most lépünk, nemcsak zsidó életeket mentünk meg Európában, hanem a kontinens lelkének egy részét is megmentjük.”




