Bóka János: Az Izrael-ellenesség jelentéktelenné teszi Európát a Közel-Keleten

Az Izraellel szemben ellenséges politika jelentéktelenné teszi Európát a Közel-Keleten – nyilatkozta Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere a The Times of Israelnek.

Amint arról Neokohn is beszámolt, nemrég ötnapos izraeli látogatást tett Izraelben Bóka János, a magyar kormány antiszemitizmus elleni különmegbízottja.

Bóka János Izraelben

„Ha az Európai Unió szereplő akar maradni a régióban, stratégiai és konstruktív kapcsolatot kell fenntartania Izrael állammal” 

– mondta Bóka a múlt héten a Jad Vasem Holokauszt Emlékhelyen és Múzeumban tett látogatása során.

Bóka látogatása során találkozott Amir Ohanával, a Knesszet elnökével, Amichai Chikli diaszpóraügyi miniszterrel, Sharren Haskel külügyminiszter-helyettessel és Miri Regev közlekedési miniszterrel is. Látogatása hetekkel azután történt, hogy a kontinensen az Izrael-ellenes hangulat a tetőfokára hágott: a hivatalos szövetségesek fegyverembargót vezettek be, és egyre nagyobb erőfeszítéseket tettek Izrael elszigetelésére és pária állammá való alakítására, veszélyeztetve a kereskedelmet Izrael és legnagyobb gazdasági partnere, az Európai Unió között.

Bóka a The Times of Israelnek azt mondta, hogy Izrael európai kritikusai szándékosan használnak antiszemitizmusra hajazó nyelvezetet.

„Még a politikai szereplők is olyan nyelvet használnak most, amely látszólag Izrael-ellenes és anticionista, de nagyon szándékosan az antiszemitizmus határán egyensúlyoznak”

– mondta. „Azt hiszem, nagyon tudatosan használnak olyan terminológiát, amely mindkét irányban értelmezhető.”

„Például, amikor azt mondják, hogy a folyótól a tengerig, nyilvánvalóan ez egy olyan területet jelent, ahol nincs helye zsidó közösségeknek vagy zsidó államnak” – folytatta Bóka. „Úgy vélem, hogy nagyon tudatosan használják ezt a terminológiát, hogy erre az érzésre játsszanak rá.”

Civilizációs konfliktus az öreg kontinensen

Bóka azzal érvelt, hogy sok EU-tagállam belpolitikai okokból képvisel ellenséges álláspontot Izraellel szemben. Magas rangú izraeli tisztviselők hasonló vádakat fogalmaztak meg a szeptemberi palesztin államelismerési hullám során. Bóka szerint Emmanuel Macron francia elnök döntése, miszerint globális kampányt vezet a palesztin állam elismeréséért, „része volt a francia elnök azon kísérletének, hogy növelje népszerűségét azáltal, hogy egy olyan politikai közönségnek játszik, amelyet meg akar szólítani”.

„A kétállami megoldásnak egy folyamat végének, és nem a folyamat kezdetének kell lennie” 

– mondta Bóka.

A palesztin állam jelenlegi elismerése „egyesek számára könnyen értelmezhető megbékélésként vagy ajándékként azok számára, akik nem félnek az erőszakot politikai célok elérésének eszközeként használni” – tette hozzá.

A The Times of Israel felvetésére, miszerint a kommunista Magyarország az 1980-as években elismerte a palesztin államot, és Budapesten is van palesztin nagykövetség, Bóka elmondta, hogy Magyarország nem ismeri el teljes mértékben a palesztin államot. „Elismerjük a Palesztin Hatóságot a palesztin nép képviselőjeként az önrendelkezési jog gyakorlásában. Úgy gondolom, hogy az általunk tett nyilatkozat úgy értelmezhető, hogy elismeri a Palesztin Hatóságot, nem feltétlenül a palesztin államot.”

Bóka szerint a palesztin ügy számos európai országban növekvő támogatottságának egyik fő tényezője a muszlim bevándorlás, amely tendencia szerinte veszélyezteti a kontinens civilizációjának „pilléreit”. „Ha tömeges és ellenőrizetlen illegális migráció lesz Észak-Afrikából és a Közel-Keletről, az szükségszerűen megváltoztatja a társadalom szövetét” – érvelt.

„A radikális iszlamizmus partnerre talált a progresszív szélsőbaloldalban”

– mondta Bóka, azzal érvelve, hogy közös céljuk az európai társadalom és demokratikus intézményeinek elpusztítása. „A progresszív baloldal és a woke aktivisták az iszlamista radikálisok hasznos idiótái.” Bóka a változó demográfiai trendeket „civilizációs konfliktusként” írta le, amelynek potenciálisan súlyos következményei lehetnek a zsidókra nézve.

„Azoknak, akik az európai civilizáció és az európai kultúra hívei, amely – ahogyan tudjuk – zsidó-keresztény gyökereken alapul, vagy zsidó-keresztény hagyományokban gyökerezik” – mondta Bóka. „Fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy ez a folyamat ne eredményezzen olyan Európát, amely már nem fogadja befogadó környezetként a zsidó közösségeket.”

Bóka a lapnak elmondta, hogy egyetlen zsidó nagyszülője van, és aktív tagja volt a Bnei Akiva vallásos cionista ifjúsági mozgalomnak, a csoporttal kétszer is járt Izraelben az 1990-es években. A mostani izraeli útja volt a negyedik, amelyet az országban tett.

Antiszemitizmus és Soros

„Természetesen létezik antiszemitizmus Magyarországon” – ismerte el Bóka a The Times of Israel kérdésére. „Vannak antiszemita előítéletek, vannak antiszemita nézetek, vannak antiszemita egyének.”

Bóka ugyanakkor azt mondta,  a fontos az, hogy a kormány hogyan reagál az antiszemitizmusra.

„Nincs politikai antiszemitizmus Magyarországon” – mondta Bóka. „Növeltük az antiszemitizmus politikai árát Magyarországon, és óriási mértékben csökkentettük a politikai antiszemitizmusnak a nyilvános diskurzusban való alkalmazásának előnyeit. Zéró tolerancia politikát folytatunk az antiszemitizmussal szemben.”

Orbán zéró tolerancia politikája az antiszemitizmussal szemben a közelmúltban oda vezetett, hogy Magyarország megtiltotta a provokatív ír rapcsapatnak, a Kneecapnek a belépést az országba és a fellépést a Sziget fesztiválon, azzal vádolva a zenekart, hogy „antiszemita gyűlöletbeszédet” folytat. Áprilisban Netanjahu szintén dicsérte Orbánt „nagyon merész antiszemitizmus elleni kiállásáért”. Hozzátette, hogy Orbán nemcsak biztonságot nyújt a helyi zsidó közösségnek, hanem lehetőséget is ad a zsidó életre.

Amikor a Soros György elleni politikai kampányokról kérdezték, Bóka rámutatott a magyar közvélemény-kutatásokra, amelyek azt mutatták ki, hogy a magyar zsidók többsége nem tartja antiszemitának azt. „Ha Soros György úgy dönt, hogy bekapcsolódik a politikai életbe, akkor a politikai párbeszéd részévé válik, akkor jogos célpontja lehet a politikai kritikának” – érvelt.