Teherán titkos „mini B-2”-sei – lopakodó drónflottát fejlesztett ki Irán

Irán a fejlett lopakodó drónjait egy nagyobb konfliktusra tartogatja.

Miután 2011-ben visszafejtette egy lopott amerikai lopakodó drón működését, Irán támadó, felderítő és öngyilkos drónokból álló flottát épített. Harci bevetéseik során csak ritkán használják őket, de a szakértők szerint érdemes figyelmet szentelni nekik.

Hogyan lopta el Irán a lopakodó dróntechnológiát?

A Közel-Keleten csak két ország alkalmaz lopakodó vadászrepülőgépeket a harcban. Az egyik Izrael, amelynek F-35-ös flottája légicsapások sorát hajtotta már végre Gázától Jemenig és Teheránig. A másik Irán.

Míg Teherán korábbi állításai „láthatatlan harci repülőgépek” építéséről propagandának bizonyultak – egy hírhedt modellről később kiderült, hogy üvegszálból készült, és műszereik autórádió-képernyők voltak –, az Iszlám Köztársaság ma már valódi lopakodó drónokkal rendelkezik, amelyek már valódi harci bevetéseken is részt vettek.

Minden 2011. december 4-én kezdődött, amikor egy amerikai RQ-170 Sentinel lopakodó drón, amely tesztrepülést végzett Afganisztán felett, hirtelen letért a pályáról, átrepült Iránba, és a Kashmar légibázis közelében landolt. Az iráni és a nyugati hírszerzés szerint a Forradalmi Gárda (IRGC) zavarta meg a drón kommunikációját, kényszerítve azt, hogy aktiválja automatikus „visszatérés a bázisra” protokollját. Az irániak ezután meghamisították a GPS-jeleket, és biztonságosan a saját területükre irányították.

A technológiai visszafejtés Iránban szinte nemzeti sportnak számít. A lefoglalt Sentinel-drón révén Teherán hozzáférést kapott Amerika egyik legfejlettebb lopakodó tervezéséhez, és néhány éven belül elkészült a saját másolata: a Shahed-171 Simorgh, amelyet egy mitikus perzsa madárról neveztek el.

A Shahed-171 a Sentinel szinte tökéletes mása, csavarról csavarra. Nagy hatótávolságú felderítésre tervezték: hatótávolsága körülbelül 2200 kilométer, ami elegendő az egész Közel-Kelet lefedésére.

Szuperolcsó iráni kamikaze drónkoppintással rukkolt elő az amerikai hadsereg

Bemutatták az MQM-172 Arrowhead kamikaze drónt.

A másolattól a hadrendbe állításig

A Simorgh egy egész lopakodó dróncsalád alapjává vált. Az elemzők legalább öt működőképes változatot azonosítottak, amelyeket felderítési, támadási és öngyilkos küldetésekre fejlesztettek ki – ezek közül sok ma már az iráni proxy erők kezében van a régióban.

A csoport legfejlettebb tagja, a Shahed-191 négy irányított bombát vagy rakétát tud hordozi, és egy cseh tervezésű miniatűr sugárhajtóművel működik. Körülbelül 500 kilométert tud repülni – ami elegendő a határon átnyúló csapásokhoz.

Ikertestvére, a Shahed-181 a sugárhajtóművet egy könnyebb dugattyús motorra cseréli, ami megduplázza a hatótávolságát. Két ilyen drónt lőttek le az izraeli F-35-ösök 2021 márciusában, ami a lopakodó vadászgép első megerősített légi győzelme volt. A megtalált roncsokból kiderült, hogy az iráni drónok pisztolyokat, tárakat és propagandaanyagokat szállítottak Júdea-Szamáriába (Ciszjordániába) a palesztin terroristáknak.

Mindkét modellnek van egy szokatlan előnye: akár egy pickup teherautó hátuljáról is indíthatók, nincs szükség repülőtérre.

Fereshteh Sadeghi فرشته صادقی on X (formerly Twitter): „1- #Iran released images of Shahed-191 drone: a 60% reverse-engineered copy of the #US RQ-170 Sentinel that was captured by Iranians in 2011. Based on info published about Shahed-191, the drone can fly at the speed of 350km/h. pic.twitter.com/4lWXs3dXlq / X”

1- #Iran released images of Shahed-191 drone: a 60% reverse-engineered copy of the #US RQ-170 Sentinel that was captured by Iranians in 2011. Based on info published about Shahed-191, the drone can fly at the speed of 350km/h. pic.twitter.com/4lWXs3dXlq

A kisebb támadó drónok

Irán később kifejlesztett kisebb lopakodó drónokat is, amelyek mérete 60 százalékkal kisebb. A Shahed-161 egy sugárhajtású öngyilkos drón, amelyet GPS és egy mozgó célokat megcélzó optikai érzékelő irányít – ideális hajók vagy konvojok megsemmisítésére 300 kilométeres hatótávolságon belül.

Testvére, a Shahed-141 főként felderítő eszközként szolgál, de úgy gondolják, hogy kis robbanóanyag-terhelést is szállíthat. Egy ilyen drón 2018 februárjában Szíriából behatolt Izrael légterébe, és egy Apache helikopter lelőtte – roncsait később Netanjahu miniszterelnök mutatta be a müncheni biztonsági konferencián.

A 2021-es szíriai korlátozott bevetésen kívül, ahol hét Shahed-191-es drón állítólag ISIS-állásokat támadott, Irán lopakodó drónjai ritkán jelentek meg harci bevetéseken.

Már készül az új Valkűr-terv: Nagy hatótávolságú lopakodó drónt fejleszt Németország

Az első drónok 2029-ben állnak majd szolgálatba.

Mi tartja vissza Iránt?

Az évekig tartó fejlesztés ellenére az iráni lopakodó drónokat látványosan nem vetették be a jelenlegi izraeli konfliktus során. „The Captain” nevű katonai elemző, aki izraeli repülésről és védelemről ír, öt lehetséges okot sorol fel.

1. Költség: Egy átlagos öngyilkos drón körülbelül 20 000 dollárba kerül, kereskedelmi alkatrészekből és alapvető anyagokból készül. A lopakodó drónokhoz viszont fejlett kompozit anyagok és precíziós repüléstechnika szükséges, és csak kis számban gyártják őket. 2017 óta csak körülbelül 50 Shahed-191-et gyártottak. Irán számára az olcsóbb drónok ugyanazt a hatást érik el.

2. Titkolózás: A gyakori használat lehetővé tenné Izrael és a nyugati hadseregek számára, hogy feltérképezzék radarjelüket, semlegesítve ezzel előnyüket. Ha a földön tartják őket, megőrzik a meglepetés erejét egy nagyobb konfliktus esetén.

3. Hírszerzés: Irán lopakodó drónjainak nagy részét valószínűleg felderítési feladatokra használják, nem pedig támadásokra. Öngyilkos küldetésekben feláldozni őket értékes felderítési eszközök pazarlását jelentené.

4. Különböző célpontok: Míg Izrael képes észlelni és lelőni őket, Szaúd-Arábia és az öbölmenti államok nem rendelkeznek ugyanolyan védelmi képességekkel. Teherán a lopakodó fegyverzetét jövőbeli regionális háborúk számára tartalékolhatja.

5. Üzlet: A lopakodó drónok rosszat tesznek a drónüzletnek, amikor kudarcot vallanak. Irán külföldön értékesíti a drónjait – Oroszországban, Indiában és más országokban, amelyek olcsó, harcban tesztelt lopakodó technológiát keresnek. Egy katasztrofális kudarc Izrael ellen elriaszthatja az ügyfeleket, és milliókba kerülhet Teheránnak.

Oroszország és Irán csúnyán összeveszett a Shahed drónok gyártásán

Nyugati tisztviselők szerint Irán úgy érzi, hogy szövetségese cserbenhagyta őt.

Veszélyes egyensúly

Egyelőre Irán lopakodó drónflottája nagyrészt az árnyékban marad – folyamatosan tesztelve, finomítva és arra a pillanatra tartogatják, amikor a legnagyobb szükség van rá.

A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ha tömegesen vetik be őket, ezek a drónok komolyan próbára tehetik Izrael légvédelmi rendszereit.

Szerencsére az izraeli rendszerek továbbra is képesek észlelni, elfogni és megsemmisíteni őket, mielőtt valódi kárt okoznának. De a fenyegetés valós – és egyre növekszik. A Közel-Keleten a lopakodás régóta Izrael felségterülete. De Irán földalatti hangárjaiban egy csendes rivális figyel, vár és tanul.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Leleplezték a Vectist: Halálos lopakodó drónt fejleszt Amerika

A Lockheed Martin titkos fejlesztési részlege bemutatta a legújabb projektjét.

Rakétavetős vitorlázódrónt fejleszt az amerikai haditengerészetnek a Lockheed Martin

A 15 tonnás Saildrone Surveyor jelenleg a világ legnagyobb tengeri drónja.

Kép: Secret Projects