Interjút adott a Neokohnnak az izraeli diaszpóraügyi miniszter, Amichay Chikli.
Három év után újra az izraeli főváros ad otthont a legnagyobb nemzetközi zsidó-keresztény médiatalálkozónak, a 2025-ös Nemzetközi Keresztény Média Csúcstalálkozónak. A konferencián Sugár Sáron, a Neokohn szerkesztője kérdezte Amichay Chiklit, Izrael diaszpóraügyi miniszterét.
Interjú Amichay Chiklivel
Általánosságban, mi az üzenete a magyar zsidó közösség számára?
Nos, ma éppen arról írtam, mi zajlik Hollandiában. Hanuka idején történt egy felháborító eset: meghívták a hadsereg kántorát, hogy fellépjen, de Amszterdam fő koncertterme végül lemondta az eseményt – pusztán azért, mert az illető az izraeli hadseregben szolgál. Pontosan ez az a fajta fenyegetés és kihívás, amellyel ma a zsidó közösségek Európa-szerte kénytelenek szembenézni.
Látjuk ezt Belgiumban, Hollandiában, sőt még Angliában is, ahol alig néhány hónapja őrizetbe vettek egy férfit, mert nyilvánosan Dávid-csillagot viselt – „provokatívnak” minősítették a szimbólumot.
Ami Magyarországot illeti, személyes tapasztalataim alapján egészen más a helyzet. Szombatra érkeztem Budapestre, és kipában, tálitban sétáltam végig az utcákon – teljes volt a nyugalom, senki sem szólt rám, senki nem csinált belőle ügyet. Itt olyan kormány működik, amely őszintén és aktívan támogatja a zsidó közösséget.
Alig egy hete találkoztam Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszterrel, és az együttműködés lehetőségeiről beszélgettünk – a holokauszt-oktatás területén, valamint az Európában működő radikális iszlamista szervezetekkel kapcsolatos hírszerzési együttműködésről, például a Samidoun hálózatáról.
A magyar vezetés – Orbán Viktor miniszterelnökkel az élen – következetesen kiáll Izrael mellett, és határozottan fellép az antiszemitizmus és a Hamász ellen. Magyarország rendre velünk szavaz az ENSZ-ben és az Európai Parlamentben – sokszor egyedüliként Európában.
Nagyra értékeljük Orbán Viktor, valamint miniszterei – például Bóka János és Gál Kinga – elkötelezett munkáját. Különleges barátság köt össze bennünket ezzel a kormánnyal, és úgy gondolom, a magyarországi zsidók szerencsések, hogy olyan vezetésük van, amely megvédi az ország határait és felelősségteljes bevándorláspolitikát folytat.
Éppen ennek köszönhetően Magyarország nem szembesül olyan mértékű radikalizálódott muszlim bevándorlással, mint más európai országok.
A kontinens számos pontján látjuk, hogyan radikalizálódnak emberek mecsetekben, az Al Jazeerát nézve, miközben Törökország és Katar pénzügyi támogatással erősíti a Muszlim Testvériséget. Mindez sok országban mára elviselhetetlenné tette a zsidó életet. Őszintén mondom:
soha nem gondoltam volna, hogy a diaszpóraügyi miniszterként egyszer eljutok oda, hogy arra kérjem a belgiumi zsidókat – hagyják el az országukat.
Ezt tényleg ki kellett mondania?
Igen, ki kellett. A legutóbbi holland választási eredmények kapcsán ma újra írtam erről. Még nem tartok ott, hogy azt mondjam: a zsidóknak el kell hagyniuk Hollandiát – ott a helyzet még nem annyira súlyos, mint Belgiumban –, de nagyon aggasztó, és egyre veszélyesebb irányba tart.
Összességében azt mondhatom, hogy ma az európai országok közül Magyarországon a legjobb a zsidó közösség helyzete.
Ugyanakkor egész Európában egyre nehezebb és egyre komolyabb kihívás zsidóként élni.
Mit gondol, mit tanulhatnának más európai országok Magyarországtól?
Elsősorban a bevándorlási politikát. Ha egy pillanatra félretesszük a politikai korrektséget, és őszintén megnézzük a Hamászt éltető tüntetéseket vagy az erőszakos incidenseket – például a manchesteri eseteket –, akkor világosan látszik, honnan ered az erőszak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden muszlim erőszakos lenne – szó sincs róla.
De tény, hogy Európában a zsidók elleni terrortámadások szinte kivétel nélkül muszlim elkövetőhöz köthetők.
Amikor tömeges bevándorlás történik Irakból, Szíriából vagy Törökországból – ahol az elmúlt évtizedben Erdogan vezetése alatt egyre erőteljesebb radikalizáció zajlik –, az komoly veszélyt jelent a zsidó közösségek számára.
Magyarország ezzel szemben világosan kimondta: nem kíván olyan népességet befogadni, amely nem hajlandó elfogadni az ország értékeit és kultúráját. Ez egy teljesen logikus és felelős álláspont. Hasonló gondolkodást látunk Csehországban és Lengyelországban is – bár a megközelítésük kissé eltér, az alapfilozófia ugyanaz. Ezek az országok jóval átgondoltabb, bölcsebb bevándorlási politikát folytatnak.
Meggyőződésem, hogy ha húsz évvel előre tekintünk, akkor olyan városok, mint Varsó, Budapest és Prága lesznek Európa új gazdasági és kereskedelmi központjai – nem Brüsszel, nem Amszterdam és nem London.
Ha Magyarország jelenleg a legjobb hely a zsidók számára Európában, akkor melyik országban a legrosszabb a helyzet?
Ha egyet kellene megneveznem, egyértelműen Belgiumot mondanám.
Sugár Sáron összes cikkét elolvashatja itt.
