A temus Che Guevara, a budapesti anticionisták és a Mérce erőlködésének margójára

Kicsit tengerbe szorítanák a zsidókat, kicsit népirtásra buzdítottak, de legalább a mieink – gondolhatta a budapesti Izrael-ellenes tüntetés után a Mérce.

Amint arról a Neokohn helyszíni riportban számolt be, október 6-án Izrael-ellenes tüntetést tartottak a budapesti Nyugati téren. A szervezők szerint a megmozdulás célja a palesztinok ellen véghezvitt „izraeli népirtás”, és az Izrael „jogos önvédelmét” támogató magyar kormány elleni tiltakozás volt.

Az első hivatalos Izrael-ellenes tüntetés Magyarországon

A tüntetés, amely a maga nemében az első volt Magyarországon, körülbelül 150 fős lehetett. Ahogyan azt a tüntetésről szintén beszámoló Mérce is írta, egy furcsa „eklektikus anti-imperialista” társaság verődött össze Izrael ellen tüntetni: voltak a tüntetők között műanyag szent koronás kalapot viselő „nagymagyarok”, még a szocializmus idején diákként Magyarországra jött, majd itt letelepedett palesztin diaszpóra tagjai és keffijés leszármazottaik, fejkendős diáklányok, harmadik világbeli Wolt-futárokra emlékeztető fiatal férfiak – végezetül pedig a hazai antifasiszta front tesztoszteronhiányos különítményének tagjai is. Na meg persze, ott volt terepmintás szettben az anticionista hippi-prédikátor, G Ras (alias Komáromy Gergely, a magyar temus Che Guevara).

*A budapesti Izrael-ellenes tüntetés. Kép: Hende Olivér/Neokohn*

Ez a vegyes társaság még a Mércét is radikális lépésekre késztette:

„A demonstrációt a Békekörön kívül inkább a radikális jobboldal karolta fel. Olyannyira így volt ez, hogy noha eredetileg élő videón szerettem volna a felszólalásokat is megmutatni, a főszerkesztővel egyetértésben végül úgy döntöttem, lekapcsolom azt.

Nem akartam megkockáztatni, hogy esetleg valóban zsidózó beszédeket kelljen közvetítenem.”

– vallotta be később Tóth Csaba Tibor, a Mérce újságírója.

„Halál az IDF-re!” – palesztinpárti tüntetést tartottak Budapesten

Izraelt gyalázva tartottak palesztinpárti tüntetést a Nyugati téren. Helyszíni riport.

Hende Olivér

TCST feleslegesen nyugtalankodott a radikális jobboldal miatt, az a tüntetésen csak nyomokban volt jelen. A Mérce munkatársa talán jobban tette volna, ha inkább azok miatt aggódik, akik döbbenten hallgatták a Békekör és a Magyarok Világszövetségének vezetőit, amikor azok elítélték a Hamász október 7-i mészárlását.

Bezzeg G Ras szeretetről – és a Jordán folyótól a tengerig tartó Palesztináról (értsd: Izrael megsemmisítéséről) – szóló prédikációja után már felszabadultan skandálták, hogy „Szabad Palesztinát!”, „From the River to the Sea!” és „Halál az IDF-re!”.

Mindez a palesztin követ beszéde után is folytatódott, hiába írta azt a Mérce, hogy „ezek után a rendezvény békésen, skandálással ért véget.” E sorok írója is jelen volt, amikor a tüntetés végén az egyik palesztinpárti tüntető odament vitatkozni az egyik Izrael-párti tüntetővel, aki kérdőre vonta őt a „halál az IDF-re!” skandálás miatt.

„Nem értem, mi ezzel a baj, háború van”

– válaszolta a közel-keleti származású fiatal, gyorsan megfeledkezve arról, hogy Gázában most népirtás zajlik-e, vagy háború.

Palesztin tüntető: A magyar nép is bűnrészes a „gázai népirtásban”

Ha Abdullah és Hamász-apologéta társai ennyire utálják a Nyugatot, és vele együtt Magyarországot, akkor mi a fenét keresnek még itt? Vélemény.

Hende Olivér

Az anticionisták által elképzelt szeretetország

A tüntetést követően az emberszeretet koronázatlan bajnoka, G Ras már arról írt, hogy a „többszáz (!) palesztin-párti tüntetō között négy (!) a tehetetlen dühtōl majd szétpukkadó cio-náci volt”. „Nyilván semennyire sem tudták megzavarni a teljesen békés, kulturált, lélekemelő, méltóságteljes, és mondom, meglepōen erőteljes demonstrációnkat.

Mindezt a kínosan fasiszta-cioni$ta Magyarország, Budapest közepén hoztuk össze, a rendőrség teljes támogatásával (!)”

– tette hozzá a békésen, kulturáltan, lélekemelően és méltóságteljesen izraeli katonák halálát kívánó aktivista.

Biztos ami biztos alapon, a Kárpátok Gandija később még megosztotta Nagy Boldizsárnak – a Hamász magyarországi szóvivőjének és a Meseország mindenkié szerzőjének – „Izraelnek pusztulnia kell” című bejegyzését is.

Mindezek mellett azonban fontos, hogy az egész tüntetést a megfelelő kontextusba helyezzük, és ne lássuk többnek annál, mint ami valójában volt. Márpedig a tények a következők:

„Két évnyi népirtás” után egy tízmilliós országban mindössze 150 fős „hivatalos” tüntetést sikerült összehoznia a palesztinbarát oldalnak, ráadásul a résztvevők fele nem is volt magyar állampolgár.

Ez önmagában is jelzi, hogy az Izraelt érintő vádak és a „gázai népirtás” hazugsága a lakosság jelentős részét egyáltalán nem foglalkoztatja, és a „palesztin ügy” valódi társadalmi támogatottsága gyakorlatilag nem létezik.