A világhírű szerző új thrillere Prágába viszi hősét, a Gólem legendáját állítja középpontba, ám épp a zsidóság lényege vész el belőle.
Robert Langdon, Dan Brown jól ismert tweedzakós, szimbolikákban jártas Harvard-professzora ismét a világ megmentésén fáradozik. Nyolc év szünet után jelent meg a sorozat legújabb kötete, The Secret of Secrets, amely ezúttal nem Rómában, Párizsban vagy Firenzében játszódik, hanem Prágában. A cselekmény középpontjában a legendás Gólem áll, amely a prágai zsidónegyedben született mítosz szerint Löw rabbi teremtette az antiszemita támadások elleni védelemre.
A recept a régi: titokzatos gyilkosság, szimbolikus nyomok, történelmi lábjegyzetek és természetesen egy rejtélyes nő, akit meg kell menteni.
Brown továbbra is ügyesen keveri az akciót a kultúrtörténeti kitérőkkel, de most valami hiányzik – méghozzá éppen az, ami a regényt valóban izgalmassá tehetné: a zsidó szellemi és vallási háttér.
A Gólem árnyéka
A Gólem legendája a közép-európai zsidó folklór egyik legmélyebb és legsokoldalúbb története. A 16. században élt prágai főrabbi, Löw (Jehuda Lőw ben Betzalél rabbi) a hagyomány szerint agyagból formált őrzőt, amelyet a homlokára írt „emet” (igazság) szóval keltett életre. Amikor a teremtmény veszélyessé vált, az alef héber betű eltávolításával „met”-té, azaz halottá vált.
Ez a mítosz nem pusztán mesés történet, hanem a zsidó közösség évszázados tapasztalatainak szimbóluma: a védelmet kereső kisebbség, amely a körülötte lévő világ fenyegetései között próbált túlélni.
A Gólem emlékeztet a vérvádakra, a kényszergettósításra, a keresztény Európa antiszemita törvényeire – mindarra, amit Prága zsidó közössége a történelem során elszenvedett.
Brown azonban mindezt figyelmen kívül hagyja. Regényében a Gólem pusztán egy vad gyilkos szörny, akinek hátteréből csak annyi marad meg, hogy „egykor egy rabbi agyagból készítette”.
A zsidó történelmi és vallási kontextus teljesen hiányzik.
Zsidó motívumok templomok árnyékában
A könyvben ugyan felbukkannak a prágai zsidónegyed emlékei – a régi zsidó temető és az Altneuschul, Európa legrégebbi ma is működő zsinagógája –, de mindez mellékes díszlet. A cselekmény döntően keresztény templomokban és könyvtárakban zajlik. Langdon professzor, aki latinul, görögül és még kitalált angyali nyelveken is olvas, a héberrel alig boldogul –
ezzel maga Brown mond ítéletet saját regénye felett.
Ahelyett, hogy a Gólem-mítoszhoz kapcsolódó gazdag rabbinikus irodalmat, a misztikus és talmudi utalásokat vagy akár a közép-európai zsidóság valódi történetét tárná fel, Brown újfent egy áltudományos, tudatkutatással foglalkozó szálat helyez előtérbe.
Katherine Solomon – a sorozatban már ismert „noetikus tudós” – kézirata és az emberi tudat halál utáni túlélése lesz a fő tét.
Elszalasztott lehetőség
Brown korábbi regényei – legyenek bármennyire is történelmileg kérdésesek – legalább szenvedélyesen kutatták a keresztény szimbólumokat. A Da Vinci-kód a Szent Grálról szőtt provokatív elméletet, az Angyalok és démonok a Vatikán titkaiba engedett betekintést, az Inferno Dante világába vitt. Ezekben a könyvekben érezhető volt az író lelkesedése a keresztény kultúrtörténet iránt.
A The Secret of Secrets azonban éppen ott üresedik ki, ahol a legizgalmasabb lehetne: a zsidó misztikában. Löw rabbi életműve, a prágai zsidóság küzdelmei, a vérvád legendái, a Gólem sokféle értelmezése – mindez hatalmas lehetőséget kínált volna. Brown azonban nem merül el bennük, sőt, alig érinti őket.
Amikor a zsidóság csak díszlet
A Gólem egyetemes szimbólummá vált, de gyökerei mélyen a zsidó történelemben és vallásban vannak. Ha ezt a kapcsolatot elvágjuk, a történet kiürül, puszta horror-kellékké silányul. Brown regénye sajnos ezt teszi: a Gólem árnyékát használja, miközben a lényeget, a zsidóságot elhagyja.
Ez nem pusztán irodalmi mulasztás. A kulturális kisajátítás jól ismert jelensége, amikor egy nép hagyományát mások felhasználják, de a valódi tartalmat elhallgatják. Brown könyve is ezt példázza: a prágai zsidó történelem és mitológia izgalmas díszletként szolgál, de a zsidók maguk mintha nem is léteznének benne.
Végszó
Nem várható el, hogy Dan Brown teológiai vagy történelmi pontossággal írjon – ő szórakoztató iparos, nem tudós. De amikor egy regény a Gólemre épül, s közben alig szól a zsidóságról, az többről árulkodik: a nyugati popkultúra újra és újra a keresztény vagy zsidó szimbólumokat veszi elő, ám a mélyebb tartalmat figyelmen kívül hagyja.
A Gólem Brown regényében csupán szörnyeteg. A valóságban azonban a zsidó történelem egyik legerősebb jelképe: a közösség félelmeinek, hitének és túlélésének lenyomata. Ha ez kimarad, akkor a The Secret of Secrets nem titkokról szól, hanem inkább az elhallgatásról — írja a Forward.
A könyv magyarországi megjelenéséről egyelőre nincs információ, ahogy a kiadóról sem. Brown korábbi regényeit az Agave Kiadó jelentette meg, a magyar nyelvű megjelenés legkorábban idén december elején várható.
