Ultimátummal fenyegetik az Eurovíziós Dalfesztivál szervezőit: ha Izrael indul, ők nem vesznek részt.
Lengyelország kulturális minisztere kijelentette, hogy reméli, hazája nem fog indulni a jövő évi Eurovíziós Dalfesztiválon, amennyiben Izraelt engedik részt venni a versenyen.
A lengyel miniszter „racionális” döntése alapján
Izrael 1973 óta szerepel az Eurovíziós Dalfesztiválon, legutóbbi versenyzője, Yuval Raphael pedig a második helyet szerezte meg. Ennek ellenére több ország is jelezte, hogy bojkottálhatják a jövő évi rendezvényt, ha Izrael is részt vesz, a Gázában zajló hadművelet miatt.
A Tok FM rádiócsatornának adott interjúban Marta Cienkowska lengyel kulturális minisztert arról kérdezték, mit kellene tennie a TVP-nek, Lengyelország közszolgálati televíziójának, amely a nemzet Eurovíziós részvételét felügyeli.
„Azt gondolom, hogy nem kellene indulnunk az Eurovízión, ha Izrael is indul”
– fogalmazott, ugyanakkor hangsúlyozta: „ez a személyes véleményem, nem mint miniszteré, hanem mint emberé.”
„Nagyon nehéz szívvel nézem, mi történik a világ azon részén” – tette hozzá Cienkowska. – „Ebben a helyzetben nehéz önfeledten szórakozni [az Eurovízión].”
Eurovíziós kultúrharc
Spanyolország, Írország, Izland, Szlovénia és Hollandia is azok között az országok között van, amelyek bojkottal fenyegetőznek a májusban Bécsben megrendezésre kerülő Eurovíziós Dalfesztivállal kapcsolatban. Ezek az országok emlékeztettek arra, hogy Oroszországot kizárták a versenyből az ukrajnai háború miatt, és úgy vélik, Izraelt is hasonló módon kellene szankcionálni a gázai események miatt.
A holland közszolgálati csatorna, az AVROTROS, a múlt héten közleményben tudatta:
„A jelenlegi helyzetben, figyelembe véve a Gázában zajló súlyos és folyamatos emberi szenvedést, többé nem tudjuk igazolni Izrael részvételét.”
A közleményben emellett „mély aggodalmat” fejeztek ki a sajtószabadság súlyos eróziója miatt, amelyért Izraelt teszik felelőssé, és azt is állították, hogy az ország „beleavatkozott” az idei versenybe, amelyet „politikai eszközként használt”, megsértve ezzel az esemény apolitikus jellegét. Németország kulturális minisztere, Wolfram Weimer, szombaton azonban bírálta a bojkottot követelőket, mondván:
„Izrael kizárása ellentmond az [Eurovízió] alapvető céljának, hogy a nemzeteket a zenén keresztül egyesítse” – és „a népek közötti megértés ünnepét bírósági tárgyalássá silányítaná.”
Ausztria külügyminisztere, Beate Meinl-Reisinger, szintén kijelentette: „Izrael kizárása az Eurovízióról, vagy az esemény bojkottja sem a gázai humanitárius válságot nem enyhítené, sem egy tartós politikai megoldáshoz nem járulna hozzá”.
Franciaország és Ausztrália – amely 2015 óta szerepel a versenyen – szintén megerősítette részvételét, míg Izrael közszolgálati műsorszolgáltatójának vezetője, Golan Yochpaz, kijelentette:
országának esze ágában sincs visszalépni a rendezvénytől.
Lengyelország kinek az oldalán áll?
Varsó az utóbbi időben egyre nyíltabban bírálja Izrael gázai lépéseit. Augusztusban Radoslaw Sikorski külügyminiszter Izraelt azzal vádolta, hogy „aránytalan erőt alkalmaz”, és felszólította, hogy „tartsa tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot” Gáza és Júdea és Szamária (Ciszjordánia) „megszállása” során, hozzátéve: „senkinek nincs joga gyermekeket éheztetni.”
Később Donald Tusk miniszterelnök is megszólalt: kijelentette, hogy bár „Lengyelország Izrael oldalán áll és a jövőben is ott fog az iszlamista terrorizmus elleni küzdelemben”,
de soha nem állhat „olyan politikusok oldalára, akiknek a tettei éhezéshez, valamint anyák és gyermekek halálához vezetnek.”
Lengyelország emellett panaszt is tett a Google-nél a varsói izraeli nagykövetség által közzétett YouTube-videók miatt, amelyek szerinte „manipulatív vagy hamis tartalmat” terjesztenek a gázai humanitárius helyzetről.
