A világ egy korszakába lépett: az elektromos járművektől a megújuló energiaforrások telepítéséig, az adatközpontoktól az okos otthoni eszközökig minden ágazat egyre több fémet – rezet, lítiumot, nikkelt, kobaltot, ezüstöt és aranyat – igényel.
A fémek iránti kereslet ugrásszerűen nő, miközben a kínálat alig tud lépést tartani: az ércek minősége romlik, a bányászati projektek egyre nehezebbé válnak, a fémárak pedig egyre ingadozóbbak. Yael Weisz-Zilberman, a NetZero Tech Ventures üzletfejlesztési alelnökének, és Gideon Friedmann, a cég műszaki igazgatójának véleménycikke.
Izrael védelmi szektora hatalmas mennyiségű fémet igényel
A réz iránti kereslet várhatóan megduplázódik 2030-ra, miközben sok bányában a koncentráció 0,5% alá csökken, jelentősen növelve a kitermelés költségét.
A probléma nem csupán technológiai vagy geológiai: Kína a finomítás területén is domináns hatalommá vált, ellenőrizve az értéklánc utolsó és stratégiailag legfontosabb szakaszát.
Még ha a nyugati országokban készleteket fedeznek fel, azokat gyakran Kínába küldik feldolgozásra, és késztermékként térnek vissza.
Az Egyesült Államok már felismerte a kockázatot, ezért vámokkal és ösztönző szabályozásokkal próbálja fejleszteni hazai finomítási kapacitásait, miközben közel egymilliárd dollárt különített el a kritikus ásványi anyagok bányászatára és feldolgozására. Izraelt is közvetlenül érinti a helyzet:
a helyi iparágaknak – különösen a védelmi szektornak – hatalmas mennyiségű fémre van szükségük.
Az izraeli Energia- és Infrastruktúra-minisztérium legutóbbi jelentése hangsúlyozza, hogy az ország erősen függ a kritikus ásványi anyagoktól, és előrejelzések szerint 2050-re körülbelül 2,7 milliárd tonnára lesz szükség. Ez hatalmas igény egy bányászati iparral nem rendelkező nemzet számára, ugyanakkor kiváló lehetőséget kínál az innovációra.
Az izraeli válságkezelés: zöld innováció
A sebezhető ellátási láncoktól való függetlenséghez azonban technológiai ugrásra van szükség: olyan megoldásokra, amelyek lehetővé teszik a fémek hatékonyabb, tisztább és költséghatékonyabb feldolgozását. Ebben kulcsszerephez jutnak az izraeli startupok.
Bár Izraelben nincsenek jelentős bányák, az ország erősségei – zöld kémia, elektrokémia, membrántechnológiák és mesterséges intelligencia – lehetővé teszik a fémfeldolgozás újragondolását.
A hagyományos, energiaigényes és szennyező folyamatok helyett hatékony, fenntartható és tisztább technológiák kialakítása válik lehetővé.
Yael Weisz-Zilberman és Gideon Friedmann szerint három ígéretes innovációs irányvonal kezd kirajzolódni:
- Energiahatékonyság: Alacsonyabb hőmérsékleten történő finomítás, prediktív karbantartás és folyamatoptimalizálás mesterséges intelligencia segítségével.
- Tisztább kémia: A hagyományos, magas hőmérsékletű és mérgező vegyszereket igénylő eljárások helyett biztonságos oldószereken, alacsony hőmérsékleten és újrahasznosított vegyszerekkel működő technológiák alkalmazása.
- Körforgásos gazdaság: Az elektronikus hulladékok, járműakkumulátorok és napelemek újrahasznosítása, amely lehetővé teszi az értékes fémek visszanyerését, csökkentve az új kitermelés szükségességét és a külföldi függőséget.
Fiatal izraeli cégek máris megjelentek ezeken a területeken, és globális érdeklődést váltottak ki.
Az izraeli innováció és rugalmasság lehetővé teszi, hogy a helyi ipari szereplők – például az ICL szakértelmével kiegészítve – gyorsan kézzelfogható megoldásokat kínáljanak.
Ezeknek a startupoknak érdemes globális partnerségeket is kiépíteniük.
A két szakember szerint azonban a bányászati technológiai innováció előmozdításához egységes nemzeti stratégia szükséges. Ennek része az akadémiai kutatás támogatása, ösztönző csomagok biztosítása a bányászati és feldolgozó startupok számára, speciális kísérleti programok indítása, valamint rugalmas szabályozás kialakítása az új technológiák bevezetéséhez. Emellett a közszféra – például a védelmi intézmények és minisztériumok – kulcsszerepet játszhatnak a piac bizalmának erősítésében, akár adókönnyítések, akár infrastrukturális beruházások formájában.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
