A Moszad-paranoia tovább nő Iránban.
Rouzbeh Vadit azzal vádolta meg az iráni rezsim, hogy az izraeli Moszadnak kémkedett, ezért brutális kegyetlenséggel kivégezték őt.
Kivégzés iráni módra
A világon a legtöbb kivégzést évek óta Kína hajtja végre, ezt követi az Iszlám Köztársaság. Iránban számos bűncselekményért szabnak ki halálbüntetést, mint például a gyilkosság, nemi erőszak, homoszexualitás, gyermekek szexuális bántalmazása, kábítószer-kereskedelem, fegyveres rablás, terrorizmus, házasságtörés, prostitúció – és mindenekelőtt a kémkedés, valamint a külföldi országokkal való hírszerzési együttműködés.
Az utóbbi években Irán néhány különösen kegyetlen kivégzési módszere, például a nők és férfiak megkövezése (elsősorban házasságtörésért), nagyrészt megszűnt. A kivégzőosztagok alkalmazása is visszaszorult.
A jelenleg leggyakoribb módszer a börtönudvaron végrehajtott nyilvános akasztás, ahol az elítéltek csuklyát kapnak, majd oszlopról lógatják fel őket. Gyakran más rabokat is kényszerítenek arra, hogy szemtanúi legyenek a kivégzésnek.
Szokatlanul kegyetlen kivégzés
Az iráni rendszer kegyetlenségein belül is kiemelkedik Rouzbeh Vadi esete, akit múlt szerdán végeztek ki az Izraelnek a folytatott kémkedés vádjában hozott ítélet után.
Vadi kivégzését hajnal 4 órakor, teljes titokban hajtották végre, tanúk nélkül. Családját előzetesen nem értesítették, megtagadták tőlük a szokásos búcsúceremóniát, és nem adták ki számukra a holttestet temetésre. Ehelyett az állami televízió egy, a kivégzés előtt nem sokkal rögzített interjút sugárzott Vadival, amelyben nyugodtan részletezte állítólagos kémtevékenységét.
A televíziós vallomás szerint a 40 éves Vadi az interneten keresztül ismerkedett meg egy Moszad-ügynökkel, aki Alex néven mutatkozott be. Miután személyes adatokat adott meg, titkos levelezésen és alkalmassági teszteken esett át, majd Ausztriába hívták találkozóra a kapcsolattartójával, Kevinnel.
Iráni tudós beszervezve
Vadi állítólag öt alkalommal utazott Ausztriába, ahol nyomást gyakoroltak rá, hogy adjon át információkat Irán fordowi és natanz-i nukleáris létesítményeiről. Bevallotta továbbá, hogy segített a Moszadnak egy magas rangú iráni nukleáris tudós meggyilkolásában is.
Vadi elmondta, hogy rendszeresen küldött titkosított jelentéseket „Kevinnek”, cserébe havi digitális valutában kapott fizetséget, valamint ígéretet arra, hogy neki és családjának útlevelet szereznek egy baráti országba való áttelepüléshez. Ennek ellenére állítólag a kapcsolattartó elégedetlen volt az átadott információkkal, és meghosszabbította Vadi megbízatását.
Megfélemlítés az alapja mindennek
Irán részben azért hozta nyilvánosságra az ügyet, hogy figyelmeztetést küldjön polgárainak – különösen azoknak, akik érzékeny vagy titkos munkakörben dolgoznak –, hogy
„még ha a Moszad mindent meg tud is tenni, mi még többre vagyunk képesek.”
A tárgyalást jogi képviselet nélkül folytatták le, és gyorsan Vadi elítélésével és kivégzésével zárult. Az iráni igazságszolgáltatás nemrég bejelentette 20 feltételezett Moszad-ügynök letartóztatását, jelezve, hogy nem lesz irgalom, és példát statuálnak velük.
Bár Vadi vallomását függetlenül nehéz ellenőrizni, elemzők szerint lehetséges, hogy kényszer hatására született, és Vadi talán azért működött együtt, hogy családját megóvja a még súlyosabb megtorlástól.
