Emmanuel Macron elnöknek már nem csak a feleségétől kell tartania, hanem az iszlamo-baloldali erőktől is.
A franciaországi muszlim-baloldal nyomása késztette arra Emmanuel Macron elnököt, hogy bejelentsen a „Palesztin Állam” elismerését – amihez a hamisított gázai képek adták az ürügyet.
Macron megadja magát a francia iszlamo-baloldalnak
Július 23-án Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök Berlinben találkozott, hogy megvitassák a gázai válságot. A The New York Times szerint ez a találkozó váltotta ki Franciaország lépését a „palesztin állam” elismerése felé, amelynek egyelőre nincsenek meghatározott határai. Macron elmagyarázta Merznek, hogy hatalmas politikai nyomás nehezedik rá belföldön, és valószínűleg szeptemberben elismeri Palesztinát az ENSZ-ben. Merz azonban óvatosságra intette egy ilyen döntés meghozatalában.
Másnap, a németekkel való előzetes egyeztetés nélkül, Macron nyilvánosan bejelentette Franciaország döntését Palesztina elismeréséről, hangsúlyozva, hogy ez egy lépés Franciaország részéről az „igazságos és hosszú távú béke” iránti elkötelezettségének irányába. Macron drámai húzása azonban jelentős változást jelentett az európai diplomácia közel-keleti politikájában. Katalizátora az volt, hogy július 19-én éhező gyermekekről készült képeket tettek közzé Gázából, amelyek közül számosról kiderült, hogy izombetegségben szenvedő gyerekekről készültek, de olyan is volt, amelyet 2016-ban készítettek egy jemeni gyerekről.
Mint ismert, Macron lépését hasonló nyilatkozatok követték Keir Starmer brit miniszterelnöktől, de Kanada és Málta is bejelentette a szándékát Palesztina elismerésére.
Európa megkergült
Az európaiak, úgy érezve, hogy az Egyesült Államok feladta a konfliktus megoldására irányuló erőfeszítéseit, nyolcpontos tervet dolgoztak ki, amelynek célja egy technokrata kormány létrehozása Gázában, a Hamász lefegyverzése és egy nemzetközi biztonsági erő felállítása volt. Ezt a tervet július 29-én Jonathan Powell, brit biztonsági tanácsadó mutatta be.
Másnap 22 arab ország írt alá egy nyilatkozatot a Franciaország és Szaúd-Arábia által közösen szervezett ENSZ-csúcstalálkozón, amelyben együttesen felszólítottak a Hamász lefegyverzésére és Izraelt a visszavonulására.
A legutóbbi válság Izrael és Európa között a napokban robbant ki, amikor Németország részleges fegyverembargót vezetett be Izrael ellen. Merz kancellár, Izrael közeli barátja bejelentette, hogy felfüggeszti a Gázában felhasználható fegyverek szállítását.
Londonban a közvélemény nyomására a Starmer vezette munkáspárti kormány szintén Palesztina elismerésére készül.
A The Times-nak nyilatkozó szakértők azonban rámutattak, hogy ezek az Izrael ellen irányuló egyoldalú lépések valószínűleg nem befolyásolják a háború menetét, mivel az izraeli kabinet nemrég jóváhagyta a Hamász elleni műveletek kiterjesztését Gázában, amíg az összes túszt ki nem szabadítják és a terrorcsoportot meg nem megsemmisítik.
