Nukleáris tudósokból álló iráni delegáció látogatott titokban Oroszországba.
A Financial Times szerint a titkos teheráni delegáció tríciumot kért Oroszországtól, amely nagy mennyiségben a modern nukleáris robbanófejek előállításának alapvető összetevője.
A Financial Times leleplezése
A Financial Times átfogó vizsgálata szerint egy titkos iráni delegáció, amely közvetlen kapcsolatban áll Teherán hivatalosan nem létező nukleáris fegyverprogramjával, 2024 augusztusában Moszkvába utazott, ahol orosz kutatóintézeteket látogatott meg, és tríciumot kért – egy radioaktív anyagot, amelyről a nukleáris szakértők azt állítják, hogy gyakorlatilag nincs polgári felhasználása, és elsősorban a nukleáris robbanófejek pusztító erejének drámai növelésére használják. Az iráni kérés riasztotta a nyugati hírszerző ügynökségeket, amelyek nyomon követik Irán erőfeszítéseit, hogy külföldi forrásokon keresztül nukleáris technológiákhoz jusson.
A Financial Times megállapította, hogy az ötfős csapatban voltak az SPND-hez, Irán legtitkosabb katonai kutatószervezetéhez tartozó tudósok, amelyet az amerikai tisztviselők „Irán 2004 előtti nukleáris fegyverprogramjának közvetlen utódszervezetének” neveztek. A delegáció egyidejűleg tríciumot és más radioaktív izotópokat kért az orosz beszállítóktól.
Titkos nukleáris delegáció Oroszországban
2024. augusztus 4-én reggel 9:40-kor a Mahan Air W598-as járata Teheránból leszállt a moszkvai Sheremetyevo nemzetközi repülőtéren, fedélzetén Ali Kalvanddal, egy 43 éves iráni atomfizikussal, valamint négy társával, akiket ő a teheráni székhelyű DamavandTec tanácsadó cég alkalmazottaiként azonosított.
A Financial Times nyomozása azonban megállapította, hogy az üzleti delegáció története csupán kitaláció volt.
Az iráni csapat diplomata útlevelekkel repült Oroszországba – ezek közül néhánynak egymást követő sorszáma volt, és mindegyiket ugyanazon a napon állították ki, alig néhány héttel az indulásuk előtt. A delegáció tagjai között volt egy iráni atomkutató, aki nyugati tisztviselők szerint szerint az SPND-nek dolgozik, egy olyan vállalat korábbi vezérigazgatója, amelyet szankcionáltak, mert az SPND tevékenységének beszerzési fedőcégeként működött, valamint az iráni katonai hírszerzés egyik elhárító tisztje.
A Financial Times nyomozása megállapította, hogy ez az iráni csapat olyan orosz tudományos intézeteket látogatott meg, amelyek kettős felhasználású technológiákat gyártanak – olyan alkatrészeket, amelyek polgári célokra is felhasználhatók, de szakértők szerint potenciálisan alkalmazhatók a nukleáris fegyvereknél is. A Financial Times megvizsgálta azt a levelet is, amelyet a DamavandTec 2024 májusában küldött egy orosz beszállítónak, és amelyben Kalvand érdeklődést mutatott több izotóp – köztük a trícium – beszerzése iránt.
A moszkvai utazás akkorra esett, amikor a nyugati kormányok gyanús iráni tudományos tevékenységeket azonosítottak, többek között kísérleteket nukleáris technológiák beszerzésére nemzetközi forrásokból. A nyugati hírszerző szolgálatok úgy vélik, hogy Irán korábban titkos nukleáris fegyverprogramot működtetett, amelyet Ali Hámenei ajatollah legfőbb vezető 2003-ban hivatalosan megszüntetett.
Gyanús jelek
A Financial Timesnak David Albright, az iráni nukleáris program szakértője, aki a nonprofit Institute for Science and International Security (Tudományos és Nemzetközi Biztonsági Intézet) vezetője elmondta, hogy az iráni vezetés „különböző okokból nem akart döntést hozni a fegyver gyártásáról. Ugyanakkor ez a fajta kutatási tevékenység lehetővé tette a vezetés számára, hogy azt állítsa, nincs nukleáris fegyverprogram.”
A Financial Times által megkeresett több nonproliferációs szakértő szintén gyanúsnak tartja a küldöttség tagjainak hátterét, az általuk meglátogatott orosz vállalatok típusát és az utazásuk során alkalmazott álcázási módszereket.
„Zavaró, hogy ezek az emberek ilyen típusú találkozókat tarthatnak Oroszországban, tekintettel Oroszország és Irán jelenlegi helyzetére”
– nyilatkozta a Financial Timesnak Pranay Vaddi, aki 2025 januárjáig az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács nonproliferációs ügyekért felelős vezető igazgatója volt. „Függetlenül attól, hogy az oroszok megosztják-e az alkatrészeket vagy a technológiát… [az SPND] egy olyan szervezet, amely ezt kifejezetten nukleáris fegyverek fejlesztésére alkalmazná.”
Az iráni védelmi minisztérium irányítása alatt álló, szigorúan titkos kutatóegységet az amerikai hatóságok úgy jellemezték, hogy az „elsősorban a nukleáris fegyverek fejlesztése terén végzett kutatásokért felelős”. A szervezetet 2011-ben alapította Mohsen Fakhrizadeh, akit széles körben az iráni 2003 előtti nukleáris fegyverprogram, az úgynevezett Amad-terv atyjának tartanak.
2024 elején Kalvand kérés kapott Irán védelmi minisztériumától, hogy DamavandTec nevű cége szervezze meg egy érzékeny delegáció moszkvai utazását. Májusra Kalvand levelet kapott Oleg Maszlenyikovtól, egy 78 éves orosz tudóstól, amelyben Kalvandot és négy megnevezett személyt hivatalos látogatásra invitálta Maszlenyikov egyik moszkvai székhelyű vállalatához.
A Financial Times által megvizsgált útlevelek másolatai szerint Irán külügyminisztériuma 2024. június 12-én két új diplomáciai útlevelet állított ki két másik tisztviselő számára, akik Kalvanddal együtt utaztak Oroszországba. Az egyik útlevelet a 48 éves Dzsavad Ghasemi kapta, aki korábban a Paradise Medical Pioneers vezérigazgatója volt, egy olyan vállalaté, amelyet az amerikai hatóságok 2019-ben szankcionáltak, mert az SPND irányítása alatt álló, nukleáris fegyverekkel kapcsolatos beszerzési fedőcégként működött. A másikat Rouhollah Azimirad kapta, akiről a tisztviselők a Financial Timesnak elmondták, hogy a nyugati hírszerző ügynökségek az SPND vezető tudósaként ismerik.
A legfontosabb küldött valószínűleg Soroush Mohtashami atomtudós volt, aki neutron generátorok szakértője, amelyek bizonyos típusú atomfegyverek robbanásainak kiváltásában segítő alkatrészként használhatók. A 2023-as doktori disszertációjának egyik témavezetője Fereydoon Abbasi-Davani volt.
„A neutron generátorok az atomfegyverek kulcsfontosságú alkatrészei”
– magyarázta Ian Stewart, a James Martin Center for Nonproliferation Studies munkatársa a Financial Timesnak.
A delegáció utolsó tagja Amir Yazdian volt, az iráni védelmi minisztérium 35 éves alkalmazottja, aki a Financial Times által megkeresett nyugati tisztviselők szerint a kémelhárításnak dolgozik.
Maszlenyikov szerepe
Moszkvába érkezésük után az iráni delegáció meglátogatta Maszlenyikov Tekhnoekszpert és Torij nevű kutatóintézetét, amely a Poljusz Tudományos és Kutatóintézet közelében található. Ezek az intézetek olyan kettős felhasználású technológiákra specializálódtak, amelyek támogathatják a nukleáris fegyverek fejlesztését. Szakértők szerint az irániak nem látogathatták volna meg ezeket a helyszíneket az orosz FSZB jóváhagyása nélkül.
Albright szerint Maszlenyikov részvétele arra utal, hogy a delegáció valószínűleg a nukleáris fegyverkísérletek diagnosztikai eszközeivel kapcsolatos információkat keresett. Maszlenyikov korábban társszerzője volt több tanulmánynak a többnyalábos klisztronokról – ezek speciális vákuumcsövek, amelyek a nukleáris fegyverek tesztelését segítik azáltal, hogy energiát szolgáltatnak a villanó röntgenrendszerekhez, amelyek lehetővé teszik nukleáris robbanások szimulációját tényleges detonáció nélkül.
„A becslésünk szerint az iráni delegáció a villanó röntgenekhez használt nagy teljesítményű röntgencsövek iránt érdeklődött” – mondta Albright a Financial Timesnak. „Az ilyen rendszereket a nukleáris fegyverek implóziós mechanizmusának diagnosztikai tesztelésére használják.”
A Financial Times által megszerzett dokumentumok arra is utalnak, hogy a delegáció érdeklődése kiterjedt a radioaktív anyagokra is. 2024 májusának végén Kalvand levelet küldött Ritvercnek, egy orosz nukleáris izotópokkal foglalkozó beszállítónak, amelyben kijelentette, hogy a DamavandTec kutatási célokra tríciumot, stroncium-90-et és nikkel-63-at szeretne beszerezni.
A tríciumot a szakértők a nukleáris fegyverekben betöltött szerepe miatt a proliferáció vörös zászlajának tekintik. Nagy mennyiségben a modern nukleáris robbanófejek előállításának alapvető összetevője, mivel jelentősen növeli az atombombák erősségét.
„Ha valaki tríciumot kér, akkor automatikusan fegyverekre gondolok”
– nyilatkozta William Alberque, a NATO fegyverzet-ellenőrzési központjának volt vezetője a Financial Timesnak. „A klisztronok esetében azt gondolom: »Te okoska, lehet, hogy másról van szó.« Ha tríciumot is akarnak, akkor azt mondom: ez egyértelmű bizonyíték.”
