Egy kedden kiadott nyiltakozat után a Hamász kijelentette, hogy a palesztin ellenállás addig nem szűnik meg, amíg létre nem jön egy független palesztin állam Jeruzsálem fővárossal. A palesztin terrorszervezet nyilvánvalóan teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy korábban többször is fel lett kínálva a palesztinoknak sját állam (az általuk kért területen), Kelet-Jeruzsálemmel, mint fővárossal, de ezeket az ajánlatokat a palesztinok rendre visszautasították.
Kedden egy Szaud-Arábia és Franciaország által kiadott nyilatkozat, amelyet Egyiptom, Katar és az Arab Liga is támogatott, arra szólította fel a Hamász palesztin terrorszervezetet, hogy szerelje le fegyvereit, és adja át azokat a Palesztin Hatóságnak.
A Hamász válaszában kijelentette, hogy a palesztin ellenállás nem fog megszűnni mindaddig, amíg az izraeli „ megszállás” véget nem ér, és amíg létre nem jön egy független, teljes szuverenitással rendelkező palesztin állam Jeruzsálem fővárossal – ezzel reagálva a New York-i nyilatkozatra, amely a szervezet lefegyverzését sürgette.
Szaúd-Arábia és Franciaország további nemzetközi támogatást igyekszik szerezni a nyilatkozathoz, amely lépéseket vázol fel a „kétállami megoldás” megvalósítása felé.
Egyre többen ítélik el a Hamászt
A New York-i nyilatkozatban az arab tisztségviselők elítélték a Hamász október 7-i invázióját, amely kirobbantotta a háborút Izraellel, és Gáza nagy részét pusztulásba sodorta.
A Hamász támadása során több mint 1200 embert ölt meg, és 251 személyt rabolt el, közülük 50-en továbbra is a Hamász fogságában vannak.
A Hamász irányítása alatt álló egészségügyi hatóságok Gázában azt állítják, hogy a háború több mint 60 000 palesztin életét követelte – ugyanakkor a hivatalos statisztikák nem tesznek különbséget civilek és harcosok között.
| A palesztinoknak az elmúlt évtizedek során többször is felajánlották a lehetőséget egy saját állam megalapítására, azonban ezek az ajánlatok rendre visszautasításra kerültek. Az egyik legismertebb alkalom az 2000-es Camp David-i tárgyalások voltak, amikor Bill Clinton amerikai elnök közvetítésével Ehud Barak izraeli miniszterelnök egy olyan béketervet ajánlott fel Jasszer Arafatnak, amely a palesztin állam számára biztosította volna Ciszjordánia és a Gázai övezet területének mintegy 97%-át, a fennmaradó részért pedig területi kompenzációt kínált. A megállapodás része lett volna Kelet-Jeruzsálem fővárosként való elismerése is. Arafat azonban ezt az ajánlatot elutasította. Hasonlóképpen 2008-ban, Ehud Olmert izraeli miniszterelnök is egy szinte azonos mértékű területi felosztást ajánlott fel Mahmúd Abbásznak, Kelet-Jeruzsámmel mint fővárossal, ám ez az ajánlat sem vezetett megállapodáshoz. Clinton később nyilvánosan is hangsúlyozta, hogy ezek az elutasítások a palesztin vezetés részéről történtek, annak ellenére, hogy az ajánlatok lényegében teljesítették a területi és politikai követeléseik túlnyomó részét. |
Mit akar valójában a terrorszervezet?
Október 7. után világossá vált, hogy a Hamász nemcsak brutális terrorszervezet, hanem egy megbízhatatlan, cinikus szereplő is, amely minden politikai és humanitárius egyezséget saját céljai érdekében használ fel, majd gondolkodás nélkül megszeg.
A háború során tett tűzszüneti és túszszabadítási ígéreteiket sorra felrúgták:
miközben Izrael többször is hajlandó volt a humanitárius szempontokat figyelembe venni, a Hamász a nemzetközi közvetítők előtt tett vállalásait rendre semmibe vette, gyakran az utolsó pillanatban hátrált ki az egyezségekből.
Ez a következetes ígéretszegés és a tárgyalási hajlandóság teljes hiánya világosan mutatja: a Hamász számára nem cél a béke vagy a gázai lakosság érdekeinek képviselete. A tárgyalóasztalhoz csak időhúzás céljából ülnek le, miközben a harctéren és a propagandában tovább folytatják a háborút.
Izrael joggal tekint a Hamászra úgy, mint olyan félre, amellyel semmilyen tartós megállapodás nem köthető – mert sem erkölcsileg, sem politikailag nem hajlandó betartani a saját szavát.
