Amnesty International szerint Irán jogsértő módon vetett be kazettás bombákat Izrael ellen.
Az Irán által használt kazettás bombák az Izraellel való háború során megsértették a nemzetközi humanitárius jogot – közölte az Amnesty International.
Felébredt Csipkerózsika-álmából az Amnesty
A nemzetközi jog alapján tilos kazettás lőszert tartalmazó ballisztikus rakétákat lakott területekre kilőni.
Amint arról a Neokohn is beszámolt, a múlt hónapban az iráni erők olyan ballisztikus rakétákat lőttek ki, amelyek robbanófejei szubmuníciókat tartalmaztak, és sűrűn lakott izraeli területeken csapódtak be, ezzel civileket sodorva veszélybe.
Az Amnesty International fényképeket és videókat elemzett, amelyek a kazettás bombák maradványait mutatják – ezek a médiajelentések szerint 2025. június 19-én a Tel-Aviv körüli Gush Dan térségben csapódtak be.
Emellett Beér-Seva (június 20.) és Rishon LeCion (június 22.) városát is eltalálták olyan lövedékek, amelyek több becsapódási krátert hagytak maguk után. Beér-Sevában egy iskola és egy kosárlabdapálya is találatot kapott, de szerencsére haláleset vagy sérülés nem történt.
Gyerekek célpontban
„A kazettás bombák eleve válogatás nélküli fegyverek, amelyeket soha nem szabad használni. Az iráni erők ezekkel lakott területeken veszélyeztették a civileket, és ezzel nyilvánvalóan semmibe vették a nemzetközi humanitárius jogot”
– mondta Erika Guevara Rosas, az Amnesty International kutatási, érdekérvényesítési és kampányokért felelős igazgatója.
„A civilek, különösen a gyermekek, kiemelten veszélyeztetettek. Az ilyen fegyverek szándékos bevetése nyílt megsértése a háborús jogszabályoknak.”
– tette hozzá.
A szokásjog alapján is tilos olyan fegyverek használata, amelyek természetüknél fogva nem tesznek különbséget katonai célpontok és civilek között. Az ilyen támadások háborús bűncselekménynek minősülnek.
Mi az a kazettás bomba?
A kazettás bombák olyan hagyományos fegyverek, amelyek kis robbanótölteteket (szubmuníciókat) szórnak szét nagy területen – gyakran focipálya méretű körben –, sok közülük nem robban fel azonnal, ezért évekkel a konfliktus után is okozhatnak halált.
A médiajelentések szerint az irániak által Izrael ellen bevetett rakéták több kilométer magasan szórták szét a szubmuníciókat, így azok hatalmas területeken terjedtek szét.
A 2010. augusztus 1-jén hatályba lépett Kazettás Lőszerek Elleni Egyezmény tiltja ezen fegyverek gyártását, felhalmozását, használatát és átadását.
A nemzetközi jog tiltja a válogatás nélküli támadásokat, így azon fegyvereket is, amelyeket nem lehet konkrét katonai célpontra irányítani.
