Szíria új elnöke, Ahmed al-Sharaa igyekszik helyreállítani az ország gazdaságát, amelyet évek óta sújtanak a háború és a korrupció. A helyreállításhoz bátyját, Hazem al-Sharaa-t választotta, aki a háttérben vezeti a gazdasági reformokat, és titokban irányítja azokat az üzleti tranzakciókat, amelyek a háború alatt és azt követően megszerzett jelentős vállalatok feletti kontroll átvételére irányulnak. A titkos bizottság, amelynek munkájáról eddig alig hallott a közvélemény, most Szíria gazdaságának újraépítésére összpontosít, miközben sok olyan személyre is támaszkodik, akik a háború alatt jelentős haszonra tettek szert.
A Reuters által végzett nyomozás szerint Szíria új vezetése titokban dolgozik azon, hogy átalakítsa az ország gazdaságát, amelyet az Aszad-rezsim éveken át tartó korrupciója és a nemzetközi szankciók sújtottak. A titkos bizottság célja a régi gazdasági struktúrák felülvizsgálata és új irányvonalak meghatározása. Az előző rezsim gazdasága olyan cégekből állt, amelyek gyakran az Aszad család, valamint közeli üzleti partnerei ellenőrzése alatt működtek.
Most az új vezetés feladata, hogy eldöntse, melyik vállalatot kell privatizálni, melyeket kell nemzeti kézbe adni, és hogyan kell átvizsgálni a háború alatt megszerzett vagyont.
A bizottság tevékenységét mindeddig nem jelentették be hivatalosan, és az ismeretei kizárólag azok számára elérhetők, akik közvetlen kapcsolatban állnak vele. Az új gazdasági bizottság tagjai, akik eddig ismeretlenek maradtak a közvélemény számára, az elmúlt hónapokban számos titkos megállapodást kötöttek az Aszad-rendszer alatt gazdagodott üzletemberekkel, hogy azok átadják a cégeiket vagy pénzügyi eszközeiket. Ezen tranzakciók többsége az ország gazdaságának működtetését célozza, és
az új vezetés azon dolgozik, hogy zökkenőmentesen folytathassa a gazdaság újraszervezését, miközben megőrzi a stabilitást.
Hazem al-Sharaa és Abraham Succarieh szerepe
A titkos gazdasági bizottság élén Hazem al-Sharaa áll, aki egyelőre nem foglal el hivatalos kormányzati pozíciót, de kulcsszereplője a gazdasági átalakításoknak. Hazem al-Sharaa, Ahmed al-Sharaa elnök bátyja, a háború előtt a PepsiCo iraki leányvállalatának vezetőjeként dolgozott, és a Szíriai Kormányhoz közeli üzleti körökhöz tartozott. A Reuters nyomozása alapján
Hazem irányítja a bizottság működését, amely az Aszad-rendszer alatt felhalmozott gazdasági eszközök és vállalatok ellenőrzésére összpontosít.
A másik kulcsfigura Abraham Succarieh, egy ausztrál származású üzletember, aki szintén az Aszad-rezsimhez közel álló személyekkel folytatott üzleti kapcsolatokat. Succarieh, aki Abu Mariam álnéven ismert, a titkos bizottság vezetőjeként tevékenykedik, és az átalakítások során kulcsszerepet játszik a gazdasági reformok irányításában. Az ausztrál hatóságok 2019-ben szankcionálták őt, mivel kapcsolatba hozták egyes, Szíriában működő iszlamista csoportokkal, amelyek terrorizmust támogattak.
Succarieh tevékenysége tehát erősen megosztja a közvéleményt, mivel egy olyan személy irányítja a gazdasági reformokat, aki magától is szoros kapcsolatokat ápolt a háború alatti rezsimmel.
Az átalakítások kockázatai és hatásai
Bár Szíria új vezetése deklarálja, hogy az ország gazdaságának újjáépítése elkerülhetetlen, a nyugati diplomaták és szakértők aggodalmukat fejezik ki a gazdasági hatalom koncentrációja miatt. A Reuters nyomozása szerint a titkos bizottság hatalmas összegeket és eszközöket vont ellenőrzés alá, köztük több mint 1,6 milliárd dollárnyi vagyont, amelyet olyan vállalkozásokban és egyéb pénzügyi tranzakciókban szerzett meg, amelyek az Aszad-rezsim idején alakultak.
Az új kormány célja nemcsak az, hogy megtisztítsa a gazdaságot a háború alatt szerzett illegális profitoktól, hanem hogy az ország gazdaságát sikeresen visszailleszthesse a globális piacra.
A kritikusok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a titokban zajló átalakítások nemcsak a gazdaság számára jelentenek kockázatot, hanem politikai és társadalmi feszültségeket is gerjeszthetnek. Mivel az új vezetés továbbra is olyan üzletemberekkel tárgyal, akik az előző rezsim idején gazdagodtak meg, sok szíriai úgy érzi, hogy az új gazdasági rendszer a régimódi oligarchikus struktúrák megújítását jelenti, és nem biztosít igazságot azoknak, akik a háború alatt szenvedtek. A tranzakciók és az amnesztiák, amelyeket az új vezetés kínál, sokak szemében megerősítik az előző rezsim gazdasági köreit, miközben az ártatlan áldozatok továbbra is a marginális helyzetekben maradnak.
A gazdaság újraindítása és a külföldi befektetők vonzása
Szíria gazdasága a háború óta gyakorlatilag összeomlott, és a legfrissebb adatok szerint 2023-ban a GDP mindössze 6,2 milliárd dollárra csökkent, ami a háború előtti gazdaság egytizede. A szíriai vezetés azonban ambiciózus tervekkel rendelkezik a gazdaság újjáépítésére. A közelmúltban bejelentették, hogy Szíria szuverén alapot hozott létre, amely a gazdaság átalakítását célozza, és ennek felügyeletét Hazem al-Sharaa és Succarieh veszik át. A szuverén alap célja, hogy elősegítse a gazdasági reformokat, valamint vonzza a külföldi befektetőket, akik esetleg visszatérhetnek Szíriába, miután a nemzetközi szankciók részben enyhültek.
A szíriai gazdaság modernizálására tett erőfeszítéseknek már vannak eredményei. A 2023 júliusában megrendezett szíriai gazdasági fórumon, amelyen a szaúdiak is részt vettek, több milliárd dollárnyi üzleti lehetőségre tettek ígéretet. Azonban az új gazdasági rendszer előrehaladása kérdéseket vet fel, különösen akkor, amikor figyelembe vesszük, hogy az átalakításokat irányító személyek közvetlen kapcsolatban állnak a régi gazdasági struktúrák irányítóival, és a rendszer továbbra is személyes kapcsolatokon alapul.
A gazdaság átalakításának társadalmi hatásai
A gazdasági átalakítások mellett a társadalmi feszültségek sem elhanyagolhatók. Az új rendszer, amely titokban és fokozatosan formálódik, nemcsak gazdasági, hanem politikai változásokat is eredményezhet. Sok szíriai, akik évtizedekig szenvedtek az Assad-rendszer elnyomása alatt, úgy érzik, hogy az új vezetés nem hoz valódi változást, hanem csupán új emberek kezei között koncentrálja a gazdasági hatalmat.
A protestálók és aktivisták szerint ez a folytatás, nem pedig a valódi változás irányába tett lépés.
Ahogy az új rendszer egyre inkább az árnyékkormányzat révén formálódik, sokak számára világossá válik, hogy a valódi igazságosságra és átláthatóságra tett ígéretek mögött továbbra is a régi politikai és gazdasági struktúrák érdekei húzódnak meg. A jövő Szíriája a gazdaság és a politika terén egyaránt az átalakulás és a kihívások keresztútján áll, és csak az idő fogja megmutatni, hogy a titokban zajló reformok valójában milyen hatással lesznek az ország jövőjére.
