A Nemzetközi Büntetőbíróság bírái szerdán elutasították Izrael kérését, hogy függesszék fel az elfogatóparancsokat Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joav Gallant volt védelmi miniszter ellen. A döntés annak ellenére született meg, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság fellebbviteli tanácsa korábban utasította a bírákat: vizsgálják felül Izrael kifogásait a bíróság joghatóságát illetően.
Izrael azzal érvelt, hogy mivel a zsidó állam soha nem ratifikálta a Római Statútumot – amely a Nemzetközi Büntetőbíróság alapító szerződése –, a bíróságnak nincs joghatósága felette. A hágai bírák azonban világossá tették: az eljárás folyik, és egyelőre nincs alapja a letartóztatási parancsok visszavonásának vagy érvénytelenítésének.
„Izrael joghatósági kifogásának hatása a parancsokra, ha van ilyen, csak akkor határozható meg, amikor a kamara érdemben döntött az ügyről”
– olvasható az ítéletben.
A letartóztatási parancsok hátterében a Nemzetközi Büntetőbíróság által vizsgált állítólagos háborús és emberiség elleni bűncselekmények állnak, amelyeket a bíróság szerint az Izrael által végrehajtott gázai hadműveletek során követtek el.
Izrael egyértelműen elutasítja a „rágalmazó vádakat”, és hangsúlyozza, hogy a műveletek a Hamász 2023. október 7-i brutális terrortámadására adott válaszlépések voltak.
Magyarország példát mutatott
Izrael mögött továbbra is erős nemzetközi támogatás áll, különösen az Egyesült Államok részéről. A Trump-kormány korábban példátlan módon támogatta Izrael álláspontját: szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbíróság négy bírája ellen, valamint feketelistára tette a bíróság főügyészét, az állítólagos szexuális visszaélések miatt rossz hírbe keveredett Karim Khant is. Washington az intézkedéseket a Nemzetközi Büntetőbíróság „jogellenes politikai indíttatású lépéseinek” ellensúlyozására hivatkozva hozta meg.
Európában megosztottság tapasztalható az elfogatóparancsok megítélésében. Friedrich Merz német kancellár jelezte, hogy a parancs ellenére kész fogadni Netanjahut.
Magyarország pedig ahogy erről lapunk is beszámolt még határozottabban lépett fel: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a kormány megindítja a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépési eljárást. Mint ismert, Magyarország először április elején jelentette be, hogy ki fog lépni a Nemzetközi Büntetőbíróságból, mielőtt 4 napig vendégül látta Benjamin Netanjahut.
Május végén pedig a magyarországgyűlés 134 igen és 37 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) való kilépésről szóló javaslatát.
Ezzel a döntéssel Magyarország lett az egyetlen olyan európai uniós tagállam, amely nem ismeri el a bíróság mandátumát.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök „szívből jövő háláját” fejezte ki, miután a magyar parlament megszavazta az ország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
„Izrael népe nevében szeretném kifejezni szívből jövő hálánkat a magyar parlamentnek, amiért kilépett a korrupt Nemzetközi Büntetőbíróságból”
– írta Netanjahu.
„Az erkölcsi tisztánlátással rendelkező országoknak példát kellene venniük Magyarországról, és ki kellene lépniük a Nemzetközi Büntetőbíróságból” – tette hozzá.
Miért precedens nélküli és botrányos, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogató parancsot adott ki Benjamin Netanjahu, izraeli miniszterelnök és Yoav Gallant volt védemi miniszter ellen.1. Demokratikusan megválasztott vezetők célkeresztben Az NBB soha nem adott ki elfogatóparancsot demokratikusan megválasztott állami vezetők ellen, különösen olyan országokból, amelyek jogállami keretek között működnek, független igazságszolgáltatással és önálló hadsereggel. Izrael működő demokrácia, ahol léteznek belső vizsgálatok, jogi elszámoltathatóság, és rendszeres politikai választások. Ezzel szemben az NBB-t jellemzően olyan országokban bevetett eszközként használják, ahol nincs belső jogi ellenőrzés, pl. diktatúrák, autoriter rezsimek vagy háborús övezetek. 2. Az önvédelem kriminalizálásaAz elfogatóparancs de facto kriminalizálja Izrael önvédelmi jogát, különösen egy olyan helyzetben, miután az országot 2023 október 7-i terrorista támadás érte Hamasz palesztin terrorszevzet részéről, amely több mint 1200 civil halálához, valamint 250 túsz elrablásához vezetett. A nemzetközi jog alapján minden államnak joga van önvédelemre, és ha egy ország saját civiljeit védi egy elismerten terrorszervezet ellen, azt nem lehet automatikusan „háborús bűncselekményként” értékelni. 3. Hamis erkölcsi egyensúly – „mindkét fél” vád alá helyezéseAz NBB ügyésze ugyanazon eljárásban kér elfogatóparancsot Hamasz vezetők és izraeli vezetők ellen, ezzel morális egyenlőséget sugall a terrorizmus és a terror elleni védekezés között. Ez visszatetsző, hiszen egy államfő és védelmi miniszter felelőssége nem azonos azzal, aki tudatosan civileket gyilkol, nőket erőszakol és gyermekeket rabol el. 4. Politikai indíttatás gyanújaTöbb kritikus szerint az NBB döntése politikailag motivált lehet, részben a nemzetközi nyomás és a globális közvélemény megosztottsága miatt. Az ilyen látványos lépések – különösen egy háború kellős közepén – az igazságszolgáltatás függetlenségét kérdőjelezik meg, és aláássák az NBB hitelességét is. 5. A gázai tűzszünet ellehetetlenítéseAz NBB lépése valószínűleg akadályozza a diplomáciai megoldásokat és a háború lezárására tett erőfeszítéseket, hiszen egyik fél vezetője sem fog tárgyalni olyan körülmények között, ahol nemzetközi elfogatóparancs van érvényben ellene. Ez inkább eszkalációhoz, nem pedig megoldáshoz vezet. |
- 12:11
2019. december 22. - 13:072020. június 2.
- 19:052021. február 6.
