Több száz kilogramm, fegyverminőséghez közeli urán tűnt el az amerikai–izraeli légicsapások nyomán. Irán egyelőre hallgat, a világ aggódik, a Moszad pedig csendben tovább dolgozik.
A nemzetközi közvélemény továbbra is választ keres arra a kérdésre, hová lett Irán egyik legszigorúbban őrzött nukleáris létesítményéből, a fordói dúsítóból származó magas tisztaságú uránkészlet. Az amerikai és izraeli hadműveletek június közepén komoly csapást mértek az Irán közép-keleti részén, hegyek gyomrában megbúvó nukleáris központra –
ám a valódi kérdés nem az, hogy mekkora volt a robbanás, hanem hogy mi nem volt ott, amikor megtörtént.
Lopakodók és bunkerrombolók
A fordói komplexum az iráni nukleáris program egyik ékköve. Mélyen a föld alá épült, hogy ellenálljon még a legerősebb konvencionális fegyvereknek is. Az amerikai hadsereg azonban nem hétköznapi bombákat vetett be: B-2 Spirit típusú lopakodó bombázókról indították el a GBU-57 típusú „bunkerromboló” eszközöket, melyek képesek akár 90 méter mélységben is célba találni.
A támadás műholdképek szerint komoly szerkezeti károkat okozott a hegy gyomrában, de a föld alatti kamrák pontos állapota jelenleg nem ismert.
Az Iráni Atomenergia Ügynökség és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) sem kapott bejárást a helyszínre.
A valódi kérdés: hol van a 60%-os urán?
A szakértők szerint Irán a támadás előtt napokkal – ha nem hetekkel – elszállíthatta a nagy tisztaságú dúsított uránt és a kulcsfontosságú centrifugákat a Fordóból. Becslések szerint több száz kilogrammnyi, 60%-os tisztaságú uránról lehet szó – ez az anyag már mindössze egy lépcsőre van a fegyverminőségű (90% fölötti) dúsítottságtól.
A NAÜ megerősítette, hogy nem tapasztaltak sugárzási anomáliát, ami arra utalhat, hogy nem sérültek meg aktív dúsítási folyamatot végző kamrák – ami inkább megerősíti, mint cáfolja az anyag előzetes eltávolításának lehetőségét.
Irán hallgat – és talán már máshol dolgozik tovább
Irán hivatalosan nem adott ki részletes információt arról, hová vitték a készleteket. Ugyanakkor egyes nyugati hírszerzési források szerint a rezsim már egy harmadik, titkos dúsító létesítmény kiépítésén is dolgozik – ez a gyanú már a támadás előtt is létezett.
Ez a fejlemény újabb szintre emeli a nemzetközi aggodalmat:
ha a rezsim valóban decentralizálta a programját, akkor sokkal nehezebb lesz követni és időben reagálni a további fejleményekre.
Diplomáciai vákuum és biztonsági fenyegetés
Az IAEA jelenleg nem tud helyszíni ellenőrzéseket végezni sem Fordóban, sem más, feltételezett helyszíneken. Irán ugyanis – válaszul a támadásra – az összes együttműködést felfüggesztette a nemzetközi megfigyelőkkel.
A kialakult diplomáciai és hírszerzési vákuum új szakaszba lökte az iráni nukleáris kérdést: a világ egyre kevesebbet tud, és Irán esetleg egyre közelebb kerülhet a kritikus küszöbhöz — írja az Israel Hayom.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
