Michael Oren: Az izraeli-iráni háború egyik fontos tanulsága

Izrael számára máris egy nagyon fontos tanulsággal szolgált az Irán elleni háború. Michael Oren írása.

Az Iránnal vívott háború megmutatja, miért kell Izraelnek stratégiai nehézbombázókkal rendelkező légierőt kiépítenie.

A stratégiai nehézbombázók fontossága

Az Egyesült Államok korábbi elutasítása, hogy stratégiai nehézbombázókat biztosítson Izraelnek, megfosztotta Izraelt az eszközöktől, amelyekkel semlegesíthette volna Irán megerősített nukleáris létesítményeit. Izraelnek azonban mindig arra kell törekednie, hogy önállóan képes legyen megvédeni magát a Közel-Keleten felmerülő bármilyen fenyegetéssel szemben.

Az Iránnal vívott háború ismét bebizonyította, hogy Izrael számára mennyire fontos, hogy az izraeli légierő repülőgép-arzenáljának része legyen egy amerikai stratégiai nehézbombázó. Kétszer, 2013-ban, amikor Washingtonban nagykövetként dolgoztam, majd később, 2018-ban, a Knesszet tagjaként, kértem az Egyesült Államokat, hogy adjon el nekünk egy stratégiai bombázót.

Tudtam, hogy az Egyesült Államok nem lesz hajlandó eladni nekünk egyik fejlett B-1 vagy B-2 lopakodó repülőgépét, de reméltem, hogy hajlandó lesz megválni egy hidegháborús B-52-től.

Michael Oren Iránról: Szégyellje magát az EU, és a többi gyengeelméjű kormány

Az ember csak csodálkozik, milyen perverz moralitásban hisznek egyesek. Vélemény.

Kezdeményezésem oka egyszerű volt. Tudtam, hogy egy nap Izrael lépéseket fog tenni, hogy megakadályozza Irán nukleáris fegyverekhez jutását. Ehhez Izraelnek meg kell semmisítenie az iráni urándúsító létesítményeket, különösen azokat, amelyek erősen megerősítettek és a föld alá épültek.

A legnagyobb kihívást a korábban titkos Fordow-létesítmény jelentette, amelyet az izraeli és az amerikai hírszerzés fedett fel, és 2009-ben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség hozott nyilvánosságra. A létesítmény száz méter mélyen, a hegy gyomrában helyezkedik el.

Az izraeli légierő, amely kizárólag F-15, F-16 és F-35 vadászgépekkel rendelkezett, amelyek mindegyike viszonylag rövid hatótávolságú és korlátozott teherbírású volt, nem volt képes szállítani a 15 tonnás Massive Ordnance Penetrator (MOP) bombát, amely egyedül képes lenne megsemmisíteni Fordow-t. A B-52 bombázó, amely 50 000 láb magasságban repül – ez kétszerese a kereskedelmi repülőgépek magasságának – így Irán légvédelmének hatótávolságán kívül lenne.

Még ha csak Washington egy B-52-t is eladnak nekünk, mondtam a Fehér Ház tisztviselőinek, az Egyesült Államok egyértelmű üzenetet küldene az iráni rezsimnek Amerika elkötelezettségéről, hogy megakadályozza Irán atomfegyvergyártását.

„Aggasztó eszkaláció” – Irán kazettás bombával támadta Izraelt

Pusztító fegyvert vetettek be az irániak.

Határozott nem

Az Obama-kormány határozott „nem”-mel válaszolt kérésemre. Az első Trump-kormány válasza az volt, hogy „Érdekes ötlet, megfontoljuk”. Válaszul azt javasoltam, hogy ahelyett, hogy eladnának nekünk egy repülőgépet, az amerikaiak adjanak bérbe nekünk egyet. De a válasz ismét negatív volt. Ugyanígy reagáltak az utolsó kérésemre is, hogy az izraeli légierő személyzete gyakorolhasson egy B-52-es repülőgépen, arra az esetre, ha egy rendelkezésre állna.

Ma, amikor a Fordow-létesítmény sértetlen, utólag is indokoltnak tűnik a kísérletem, hogy Izrael számára biztosítsam a létesítmény megsemmisítéséhez szükséges eszközöket. Ha csak egy stratégiai bombázónk is lett volna, Izrael nem lenne abban a helyzetben, hogy azon kelljen töprengenie, vajon az Egyesült Államok elvégzi-e ezt a feladatot helyettünk. Enyhítenénk azokat a vádakat, amelyeket jelenleg az Egyesült Államokban mind a bal-, mind a jobboldal hangoztat, miszerint Izrael újabb végtelen közel-keleti háborúba rángatja Amerikát.

Ahogyan a Biden-kormány döntése, hogy nem szállít nekünk bizonyos típusú bombákat, meggyőzte az izraelieket arról, hogy saját tüzérségi lövedékeket és eszközöket kell gyártanunk, úgy a jelenlegi iráni háború is meg kell győzzen minket arról, hogy saját stratégiai légi képességeket kell fejlesztenünk. Bár nagyra értékeljük a Trump-kormánytól kapott támogatást, Izraelnek mindig arra kell törekednie, hogy önállóan képes legyen megvédeni magát a Közel-Kelet bármely fenyegetése ellen.

Ez a cikk a Ynet oldalán jelent meg eredetileg.

Michael Oren izraeli történész, diplomata és politikus. 2009 és 2013 között Izrael állam washingtoni nagyköveteként szolgált, később a Külügyminisztérium helyettes minisztereként tevékenykedett. Számos angol nyelvű történeti munka szerzője, különösen ismert a Közel-Kelet modern történelméről szóló könyveiről, köztük a Six Days of War (A háború hat napja) című művéről. Amerikában született, de már fiatalon alijázott, és az izraeli hadseregben szolgált. Oren rendszeres megszólaló nemzetközi sajtóban, ahol biztonságpolitikai és külügyi kérdésekben képviseli Izrael álláspontját.