A közeljövőben esedékes szaúd-arábiai palesztin államiság elismerését célzó nemzetközi konferencián váratlan fejleményként Franciaország és Nagy-Britannia bejelentette, hogy végül nem fogják hivatalosan elismerni a palesztin államot. A lépés jelentős, kedvező diplomáciai fordulat a régió és a nemzetközi közösség számára, mondhatni a józan ész diadala.
Az eredetileg tervezett, széleskörű nemzetközi támogatást célzó konferencia egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eleme Franciaország és Nagy-Britannia részvétele lett volna, mint a palesztin államiság elismerésének nyugati szószólói.
A két ország azonban, több diplomáciai forrás szerint, végül elállt az elismeréstől, részben a térség geopolitikai komplexitása és az Izraellel fenntartott szoros kapcsolatok miatt.
A brit és francia kormányzat a háttérben intenzív egyeztetéseket folytatott, és arra a következtetésre jutott, hogy a nyílt elismerés jelen helyzetben inkább feszültségeket gerjesztene, mintsem elősegítené a békefolyamatot — írja a The Guardian.
Politikai és stratégiai okok
A diplomáciai elemzők szerint a két ország döntésének hátterében nem csupán a hagyományos politikai kalkulációk állnak, hanem a régióban tapasztalható fokozódó instabilitás és a geopolitikai érdekek összetettsége is. Franciaország és Nagy-Britannia egyaránt igyekszik megőrizni egyensúlyát Izraelhez fűződő szövetségében, miközben fenntartja a párbeszédet a palesztinokkal.
London különösen érzékeny a biztonsági kérdésekre, valamint a Brexit utáni nemzetközi pozíció megerősítésére koncentrál, ezért kerülni kívánja a nyílt konfliktust olyan területeken, amelyek destabilizálhatják az angol külpolitika főbb prioritásait. Párizs szintén óvatos, mivel a belpolitikai nyomás és a nemzetközi színtéren játszott szerep megőrzése mellett a gazdasági és biztonsági kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza a térségben.
A palesztin vezetés és a nemzetközi közösség reakciói
A palesztin vezetés csalódottságát fejezte ki a döntés miatt, amelyet sokan úgy értékelnek, mint egy jelentős visszalépést a nemzetközi elismerés útján. A döntés azt a benyomást keltheti, hogy a palesztin államiság ügyében nincs konszenzus a globális politikai nagyhatalmak között, ami tovább nehezíti a békefolyamat elindítását.
Progresszív nemzetközi elemzők persze aggódnak, és arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen lépések csökkentik a palesztin ügy iránti nemzetközi támogatás látszatát, és erősítik azokat a hangokat, amelyek szerint a béke megteremtése nemcsak regionális, hanem globális politikai akarat kérdése is.
Korlátozott eredmények a konferencián?
A visszalépés fényében a szaúd-arábiai konferencia ambíciói jelentősen csökkennek. A rendezvény inkább politikai gesztusként, mintsem konkrét előrelépést hozó eseményként értékelhető. Franciaország és Nagy-Britannia nélkül a konferencia legitimitása és befolyása korlátozottabb, különösen a nyugati világ szemében.
Számos európai ország – köztük Svédország, Írország, Portugália és Spanyolország – bár a palesztin állam jelenleg sem végleges határokkal, sem működő kormányzati struktúrával nem rendelkezik – mégis elismeri annak államiságát. Ez a döntés részben politikai szolidaritást tükröz a palesztin nép önrendelkezési törekvései iránt, ugyanakkor precedens nélküli a nemzetközi diplomáciában, hiszen más, hasonló helyzetben lévő népek vagy területek esetében nem született még ilyen hivatalos elismerés. Ez a gyakorlat számos kérdést vet fel a nemzetközi jog és a szuverenitás elvei kapcsán, és tovább bonyolítja a nemzetközi közösség egységes álláspontjának kialakítását a közel-keleti konfliktus megoldásában.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
