Oroszország Izraelt is meghívta a májusi győzelem napi megemlékezésekre Kína, Brazília, Szlovákia és Szerbia képviselőivel együtt. Nem kapott meghívást azonban Németország, az Egyesült Államok, de az Európai Unió legtöbb tagállama sem.
A moszkvai Vörös téren évente megrendezett május 9-i megemlékezéseken katonai parádéval és Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédeivel emlékeznek meg Szovjetunió által a második világháborúban Németország ellen vívott háborúban elesett áldozatokról. Az idei évforduló ráadásul kerek, idén 80 éve, hogy a náci Németország megadta magát a Vörös Hadseregnek.
Május 9. Oroszországban és az egész posztszovjet világ nagy részén jelentős ünnepnap, melynek fő eseménye a Vörös téri felvonulás.
A korábbi évfordulókkal ellentétben idén Oroszország nem hívta meg az Egyesült Államokat, az Európai Unió nagy részét, Kanadát, Ausztráliát és más, általa „barátságtalannak” tartott országokat
– írja a News.ru.
Nyugati vezetők már korábban is részt vettek az eseményen, többek között 2005-ben, amikor Putyin George W. Bush amerikai elnököt és francia kollégáját, Jacques Chiracot látta vendégül. Izraelt az akkori elnök, Moshe Kácáv képviselte.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök legutóbb 2018-ban vett részt a felvonuláson, a kevés jelen lévő nyugati vezetők egyikeként. Az izraeli Knesszet az előző évben május 9-ét hivatalos ünneppé nyilvánította.
Izrael egyike az egyetlen olyan országoknak az Oroszország vezette Független Államok Közösségén kívül, ahol május 9-e szerepel a hivatalos naptárban.
Az időpont naptárba való felvételét széles körben Oroszország felé tett gesztusként értékelték, de egyben az Izraelben élő több ezer zsidó Vörös Hadsereg-háborús veterán elismeréseként is.
A 2015-ös, 70. évfordulót ünneplő felvonuláson Barack Obama volt amerikai elnök nem vett részt, ahogy francia kollégája, François Hollande sem. Mindkét vezető azért maradt távol, mert Oroszország az előző évben elcsatolta Ukrajnától a Krímet. Ezek az országok, valamint Németország és Izrael ennek ellenére képviseltették magukat a 2015-ös eseményen diplomáciai testületükkel.
Oroszország 2021-ben állított össze és hozott nyilvánosságra egy listát, az általa „barátságtalannak” nevezett országokból, mely listán szerepel az Egyesült Államok, az Európai Unió legtöbb tagállama, Kanada és Ausztrália.
Az orosz média megjegyezte, hogy ez lesz az első alkalom, hogy Németország nem lesz jelen az évfordulós eseményen.
Nyugati szövetségeseihez hasonlóan ugyan Izrael is elítélte Oroszország invázióját, de nem volt olyan hangos a kérdésben, mint más országok, és ennek geopolitikai okai vannak. Ugyanis amikor Oroszország megszállta Ukrajnát, katonai támaszpontokat tartott fenn Szíriában, ahol segített támogatni Bassár Aszad rezsimjét, amíg az decemberben össze nem omlott.
Izrael katonai műveleteket hajtott végre Szíriában, főként a Hezbollah és más terrorista csoportok ellen, és igyekezett elkerülni az Oroszországgal való konfrontációt Szíriában és azon kívül.
Izrael és Oroszország állítólag kidolgozott egy eljárást az izraeli katonai tevékenység szíriai koordinálására, amíg ezt a mechanizmust a 2023. október 7-én kezdődött katonai eszkalációt követően felfüggesztették.
A múlt hónapban Izrael az Egyesült Államokkal, Oroszországgal és Magyarországgal, valamint a fejlődő világ mintegy tucatnyi országával együtt az ENSZ-ben az ellen a nem kötelező érvényű közgyűlési határozat ellen szavazott, amely elítélte Oroszországot mint agresszort a jelenleg is zajló ukrajnai háborúban.
Szinte az összes többi európai uniós ország mellette szavazott.
Azt egyelőre nem tudni, ki képviseli majd a zsidó államot a rendezvényen, amelyre meghívást kapott Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke is, aki a News.ru szerint tervezi a részvételt.
