Az 50 perc adásában Szalai Kálmán vendégei dr. Novák Attila történész és dr. Berkovics Balázs szociológus voltak, akik a jelenlegi izraeli és nyugati társadalmi folyamatokat elemezték a több mint egy éve tartó háború tükrében.
A beszélgetés során szó esett a nyugati világ Izraellel szembeni viszonyulásáról, az izraeli társadalom belső változásairól és a konfliktus jövőbeli következményeiről.
A nyugati világ reakciója az október 7-i támadásra
Az október 7-i Hamasz támadás világszerte sokkolta a közvéleményt, hiszen a terrorszervezet több mint 1200 izraeli civilt mészárolt le és 257 túszt hurcolt el Gázába. Az első hetekben a nyugati országok szinte kivétel nélkül Izrael mellett álltak ki, de rövid időn belül ez az álláspont drasztikusan megváltozott.
Berkovics Balázs szerint ez a fordulat nem meglepő, mivel a nyugati egyetemi és értelmiségi körökben évek óta épül egy Izrael-ellenes narratíva, amely a konfliktust a gyarmatosítás és az elnyomás keretei között értelmezi. „Nagyon fontos ebben a tagadás motívuma” – mondta Berkovics, kiemelve, hogy számos jogvédő szervezet először kétségbe vonta a Hamasz kegyetlenkedéseit, majd amikor a bizonyítékok megdönthetetlenek lettek, elkezdték relativizálni azokat.
A diskurzus gyors eltolódása az egyetemi közegben is látványos volt. Az USA és Nyugat-Európa elit egyetemein rendszeressé váltak a palesztin ügy melletti tüntetések, amelyek gyakran antiszemita megnyilvánulásokba torkolltak. A Hamasz egyes körei gyakorlatilag a palesztin ügy letéteményeseként jelentek meg a baloldali mozgalmak számára, és az antiszemita retorika egyre inkább elfogadottá vált.
Amerikai és európai egyetemek – a radikalizmus bölcsői?
Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában az elit egyetemek váltak az Izrael-ellenes és palesztinpárti mozgalmak fő színtereivé. Berkovics szerint ez nem az egyetemi társadalom egészét érinti, hanem főként azokat a progresszív csoportokat, amelyek az identitáspolitika és a posztkoloniális diskurzus mentén szerveződnek.
„Izraelből ellenségkép lett”
– mondta Berkovics. „Izraelt az elnyomás iskolapéldájának állítják be, miközben figyelmen kívül hagyják a történelmi tényeket.”
Ezzel párhuzamosan egyes muszlim országok, különösen Katar, jelentős pénzügyi befolyást szerzett bizonyos amerikai egyetemeken, amelyek révén aktívan formálják az Izrael-ellenes közbeszédet. Az így kialakult vulgáris anticionizmus pedig mára sok helyen a klasszikus antiszemitizmus új formájává alakult.
Izrael társadalmi dinamikája a háború árnyékában
Miközben a nyugati világban egyre erősödik az Izrael-ellenes narratíva, addig az izraeli társadalom mélyen megosztott maradt.
Dr. Novák Attila történész kiemelte:
„A háború nemcsak katonai kihívást jelent Izrael számára, hanem belső társadalmi átrendeződést is elindított.”
A konfliktus előtt Izrael belpolitikai élete súlyos válságban volt, a Netanjahu-kormány elleni tüntetések uralták az utcákat. A támadás után azonban a legtöbb belső vita háttérbe szorult, hiszen a biztonság lett az elsődleges prioritás.
A kétállami megoldás lekerült a napirendről
Berkovics szerint az izraeli baloldal eddigi felfogása is jelentősen megváltozott. „A kibucokban élő baloldali értelmiségiek közül sokan eddig is segítették a palesztinokat, de most szembesültek azzal, hogy azok között, akiket támogattak, voltak olyanok is, akik a támadásban aktívan részt vettek” – mondta.
Ez a felismerés még inkább radikalizálta az izraeli politikai közbeszédet:
a kétállami megoldás gyakorlatilag lekerült a napirendről, mivel az izraeli közvélemény már nem hisz abban, hogy a palesztin vezetés képes lenne egy békés államot működtetni.
Mi várható a következő években?
Az izraeli társadalomban jelenleg két fő tendencia figyelhető meg:
a biztonságpolitikai prioritás felülír minden korábbi politikai nézeteltérést, még ha a kormány megosztó is.
A demográfiai és ideológiai változások miatt Izrael egyre inkább konzervatív irányba mozdul el, hiszen a vallásos közösségek népessége gyorsabban növekszik, míg a szekulárisok kivándorlási hajlandósága erősödik.
