Antiszemita graffitikkel csúfították el maribori zsinagógát, Szlovénia legkisebb közművelődési intézményét, amely középkori zsidó örökség egyik utolsó testamentuma – jelenti a Jewish News Syndicate, idézve az Európai Zsidó Kongresszust híradását.
A vandálok olyan üzeneteket fújtak a nemzeti kulturális emlékműre, mint „A zsidók a világ gonoszai” és „Halál a zsidókra, dicsőség Szlovéniának”. A bűnüldöző szervek kettős nyomozást indítottak, az esetet egyszerre kezelik kulturális jelentőségű vagyoni károkozásként és gyűlöletkeltésként.
Az elkövetők a közlemény szerint kulturális javak megrongálásáért öt évig terjedő börtönbüntetésre, erőszakra vagy intoleranciára való felbujtásért pedig további két évre számíthatnak.
A kár anyagilag nem jelentős, az első becslések szerint 1500 euró.
Az Európai Zsidó Kongresszus úgy véli, hogy az elkövetők neonácik voltak, és közölte, hogy nem ez volt az első eset, hogy a zsinagógát megtámadták.
A szervezet az incidenst az Európa-szerte kisebb zsidó közösségek ellen irányuló antiszemita támadások eszkalálódó mintájának részeként jellemezte.
Sylvia Groneick, Németország szlovéniai nagykövete a követségi csatornákon keresztül hivatalos elítélő nyilatkozatot adott ki. A nagykövetség hangsúlyozta, hogy a zsinagóga kritikus szerepet játszik a szlovéniai zsidó örökség megőrzésében.
Boris Hajdinjak, a maribori zsinagóga igazgatója a szlovén társadalomra gyakorolt szélesebb körű következményekkel kapcsolatban elmondta, hogy a támadás nemcsak a zsidó közösséget, hanem „az egész nemzetet” célozta meg. Kiemelte, hogy
a zsinagóga egyike a kevés megmaradt középkori zsinagógának Európában.
A zsinagógát először 1354-ben említik, és a feltételezések szerint valamikor a 13. század végén épülhetett. A maribori zsidókat 1497-ben kiűzték, és a zsinagógát ezt követően katolikus templommá alakították át. 1785-ben, II. József, a Német-római Birodalom császára, egykori magyar és cseh király egyházellenes reformjai során a templomot elkobozták és katonai raktárrá alakították át.
Az épület 2001-ben nyílt meg múzeumként és kulturális-kiállítási helyszínként, amely a maribori és szlovéniai zsidó közösség történetének szentelt.
A zsidó közösség létszámát Szlovéniában ma 400-600 főre becsülik, bár a Szlovén Zsidó Hitközségnek csak 130 tagja van. A közösség askenázi és szefárd származású emberekből áll.
Az ország korábban egyetlen működő zsinagógája 2016 óta a ljubljanai Zsidó Kulturális Központban található, ám 2021-ben Ljubljanában egy új zsinagógát is nyitottak, amely egyben az első olyan zsidó imaház, amelyet nem az önkormányzat, hanem közvetlenül a zsidó közösség irányít.
