Az izraeli kormány miniszterei vasárnap megszavazták, hogy megszakítanak minden kapcsolatot a baloldali Haaretz napilappal.
A kabinet döntése a kommunikációs miniszter, Shlomo Karhi irodájának közleménye szerint válaszul született „számos olyan cikkre, amelyek sértették Izrael állam legitimitását a világban és az önvédelemhez való jogát, különösen a Haaretz kiadójának, Amos Schockennek a közelmúltban tett kijelentései fényében, aki a terrorizmus támogatását fejezte ki és szankciókat követelt a kormány ellen”.
Karhi kifejtette: „Nem engedhetünk meg egy olyan valóságot, amelyben Izrael Állam egyik hivatalos lapjának kiadója szankciókra szólít fel ellene, és támogatja az állam ellenségeit egy háború közepén, miközben nemzetközi szervek sértik Izrael Állam legitimitását, önvédelemhez való jogát, és ténylegesen szankciókat vezetnek be ellene és vezetői ellen”.
Ahogyan arról lapunk is beszámolt, október 27-én a Haaretz által szervezett londoni konferencián Schocken szankciók bevezetését sürgette a zsidó állam ellen, azzal vádolta a kormányt, hogy apartheid uralmat tart fent Júdeában, Szamáriában és Gázában, a palesztin terroristákat „szabadságharcosoknak” nevezte, és azt állította, hogy az Izraeli Védelmi Erők egy második “nakbát”, azaz „katasztrófát” hajtanak végre.
A megjegyzésekre válaszul több izraeli kormányminisztérium, köztük a külügyminisztérium, az oktatási, kulturális és sportminisztérium, valamint a diaszpóraügyek és az antiszemitizmus elleni küzdelem minisztériuma megígérte, hogy megszakítja üzleti kapcsolatait a Haaretz-cel.
A vasárnapi kormányhatározat leállítja az újsággal való minden államilag fizetett hirdetést, államilag finanszírozott előfizetést és egyéb kapcsolatot.
A Haaretz egyébként több száz előfizetőt veszített el Schocken megjegyzései miatt. A lapra mért pénzügyi csapás „olyan, amilyenre évek óta nem volt példa” – közölte a Haaretz a Walla szerint, hozzátéve, hogy a belső megbeszéléseken „őrült mértékű lemondásokról és az újsághirdetések erőteljes visszaeséséről” volt szó.
Közben Jariv Levin igazságügyi miniszter olyan törvényjavaslatot próbál elfogadtatni, amely büntethetővé tenné az izraeli állampolgároknak a zsidó állam elleni nemzetközi szankciókat követelő felhívásait. A törvényjavaslat szerint a törvénysértők akár 20 év börtönbüntetésre is számíthatnak, ha nyilvánosan szankciókat követelnek „Izrael, annak vezetői, a biztonsági erők tagjai és izraeli állampolgárok” ellen.
Levin szerint a bojkottra való felhívások „egyenértékűek egy olyan lépés bátorításával és támogatásával, amelynek tényleges célja Izrael önvédelemhez való jogának megtagadása”. Ez a cselekedet még súlyosabb, ha egy egzisztenciális túlélőháború idején követik el, és miközben lányainkat és fiainkat embertelen körülmények között tartja fogva egy gyilkos terrorista csoport”.
