Az amerikai muszlimok sokszínű és növekvő népességet alkotnak: a 2020-as vallási népszámlálás (2020 U.S. Religion Census) alapján számuk közel 4,5 millió fő (az amerikai társadalom 1,34%-a) – 7 év alatt 1 millió fővel, azaz közel 30%-kal növekedett lélekszámuk. A muszlim lakosság nagyjából fele felnőtt, s közösség tagjainak háromnegyede bevándorló vagy bevándorlók gyermeke, a világ minden tájáról – olvasható Kaló József egyetemi docens, az NKE HHK oktatója, az EJKK Vallás és Társadalom Intézet Vallás és Biztonság kutatási szekciójának vezetőjének blogbejegyzésében.
A muszlim amerikaiak demográfiai portréja
Az amerikai muszlimok átlagosan jóval fiatalabbak, mint az Egyesült Államok teljes lakossága. Közülük tízből három (31%) főiskolai diplomával rendelkezik, ebből 11%-uk posztgraduális diplomával. A muszlim bevándorlók átlagosan magasabban képzettek, mint az Egyesült Államokban született muszlimok. Általában háromszor nagyobb valószínűséggel munkanélküliek, mint más vallási kisebbségek tagjai.
A felnőttek közül majdnem minden 10-ből 6 (58%) első generációs amerikai, azaz más országban született.
További 18%-uk második generációs amerikai – azaz az Egyesült Államokban születtek, és legalább az egyik szülőjük bevándorló. Az amerikai muszlimok körülbelül egynegyede (24%) olyan amerikai születésű, akinek a szülei az Egyesült Államokban születtek (azaz olyan családból származnak, amely legalább három generáció óta az Egyesült Államokban él), ami az amerikai felnőttek közel háromnegyedére (73%) is igaz.
A külföldön született amerikai muzulmán felnőttek közül többen származnak Dél-Ázsiából (35%), mint bármely más régióból. További 23% az ázsiai-csendes-óceáni térség más részein született (pl. Irán, Indonézia stb.); 25% a Közel-Kelet és Észak-Afrika térségéből, 9% a Szaharától délre fekvő Afrikából, 4% Európából és 4% az amerikai kontinens más részeiről származik.
Az Egyesült Államokba érkező felnőtt muzulmán bevándorlók 15%-ánál többet egyetlen ország sem tesz ki (15% Pakisztánból származik). A következő országok a legmagasabb arányban: Irán (a muzulmán bevándorlók 11%-a), India (7%), Afganisztán (6%), Banglades (6%), Irak (5%), Kuvait (3%), Szíria (3%) és Egyiptom (3%). Az Egyesült Államokban élő muszlim bevándorlók földrajzi eredete nem tükrözi pontosan a muszlimok globális eloszlását (bár a legtöbb amerikai muszlim bevándorló Ázsiából származik, ahol a világ legtöbb muszlimja él).
Tízből három muszlim bevándorló 2010 óta érkezett az Egyesült Államokba. További 26% 2000 és 2009 között érkezett, és nagyjából minden ötödik (19%) muszlim bevándorló az 1990-es években érkezett. Minden tizedik bevándorló az 1980-as években, 6% az 1970-es években érkezett, és a muszlim bevándorlók mindössze 2%-a állítja, hogy 1970 előtt érkezett az Egyesült Államokba. A felmérés azt is megállapítja, hogy az Egyesült Államokban élő muszlimok túlnyomó többsége (82%) amerikai állampolgár, ebből 42% az Egyesült Államokban született, 40% pedig külföldön született, de honosított. A fennmaradó 18% nem amerikai állampolgár.
Várható szerepük a 2024-es választások során
A 2024-es amerikai elnökválasztást Kamala Harris alelnök és Donald Trump korábbi elnök között az amerikai muszlim lakosság szavazata döntheti el – állítja az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsa (Council on American-Islamic Relations, CAIR), az Egyesült Államok legnagyobb muszlim érdekvédelmi szervezete. A CAIR becslése szerint országszerte körülbelül három és fél millió regisztrált muszlim szavazó van. Szerepük különösen kiemelt lehet a döntő fontosságú ingadozó államokban, mint Arizona, Georgia, Michigan, Nevada, Pennsylvania és Wisconsin, és a muszlimok éppen ezekben az államokban képeznek fontos szavazóblokkot.
A CAIR augusztus végén végzett felmérést, amely 40 000 regisztrált muszlim szavazót célzott meg a hat ingadozó államban. Eszerint a muszlim szavazók inkább a demokraták felé hajlanak, így nem meglepő, hogy Harris jelentős különbséggel vezet Trump előtt: 29,4%– 11,2%. A második helyen azonban egy zöldpárti jelölt áll Jill Stein, aki nagyon kis különbséggel, 29,1%-kal követi Harrist. Jill Ellen Stein (1950-) eredetileg orvos, a Zöld Párt jelöltje, korábban a 2012-es és a 2016-os választásokon is a jelöltjük volt.
Stein kampányának középpontjában a háborúellenes álláspont, az egyetemes egészségügyi ellátás, az ingyenes közoktatás, egy ökoszocialista „valódi zöld New Deal” program, és a munkavállalók erős jogai állnak. Stein magas népszerűsége az amerikai muszlimok körében elsősorban a 2023 októbere óta dúló újabb arab–izraeli konfliktussal kapcsolatos álláspontjának köszönhető: megfogalmazása szerint ellenzi a palesztinokkal szemben elkövetett folyamatos tömeggyilkosságokat, és azonnali tűzszünetet követel, amely véget vet a vérontásnak, és elindít egy olyan folyamatot, amely lehetővé teszi a palesztinok számára az önrendelkezéshez való jogot és a saját államot – ez szöges ellentétben áll mind Trump, mind Harris kampányígéreteivel és nézeteivel. Márpedig ebben a választási ciklusban a muszlim közösség minden eddiginél egységesebbnek tűnik egyetlen politikai kérdésben: a közel-keleti háború kérdésében.
A muszlim közösség Palesztinával kapcsolatos mozgósítása sokak számára súlyos árat követelt. Az Amerikai Iszlám Kapcsolatok Tanácsa az előítéletek példátlan mértékű megugrásáról számolt be: 2023-ban 56%-kal nőtt az iszlámellenességről szóló jelentések száma. Megítélésük szerint a palesztinellenes rasszizmus is az egekbe szökött, és ez az aggasztó tendencia tükröződik abban, hogy Vermontban lelőttek három palesztin diákot, akik kufija sálat viseltek. Ezreket tartóztattak le egyetemi tüntetéseken, és sokakat fenyegettek kiutasítással, vagy vontak büntetőjogi felelősségre palesztinbarát aktivizmusuk miatt.
Donald Trump egyértelműen Izrael-párti, aki korábban is világossá tette nézeteit a bevándorlás korlátozásáról és ezzel összefüggésben a muszlimokkal kapcsolatban (is), de célja a kampányban nyilvánvalóan az, hogy megingassa a szavazókat Harris-szel kapcsolatban. Ennek érdekében azt hangoztatja, hogy véget vetne a konfliktusnak és békét hozna a Közel-Keletre, a hogyanról azonban nem árul el részleteket. Úgy tűnik, Trump egyre nagyobb támogatást nyer a muszlim származású amerikaiak körében, akiket felháborítanak Joe Biden elnök és Kamala Harris alelnök Izraelt támogató intézkedései a fegyveres konfliktusban. Annak ellenére teszik ezt, hogy Trump első elnöki ciklusában megtiltotta a bevándorlást néhány muszlim többségű országból. Trump lánya, Tiffany Trump libanoni származású apósa, Massad Boulos üzletember kirakatba helyezésével próbálja maga mellé állítani a muszlim közösséget, több mint száz rendezvényen szerepeltetve a keresztény arab üzletembert..
2001. szeptember 11-ig az amerikai muszlimok inkább republikánus szavazóknak számítottak a párt társadalmi kérdésekben elfoglalt hagyományos konzervativizmusa miatt. A szeptember 11-ét követő republikánus külpolitika és retorika azonban a demokrata táborba tolta át őket, ráadásul a muszlim közösség a közelmúltban a társadalmi kérdésekben is nagy átalakuláson megy keresztül: egy 2017-es Pew Research Center által végzett felmérés szerint az amerikai muszlimok körében jelentős változás állt be a homoszexualitással kapcsolatos nézetekben, a fehér evangéliumi keresztényeknél sokkal elfogadóbbnak találták őket. Ebben nagy szerepe van az ezredforduló után született generációnak.
Demokrata szemszögből a 2020-as választások során még egyértelmű volt a muszlimok támogatása, azonban a közel-keleti konfliktus és a demokraták Izraelt támogató politikája élesen változtatni látszik ezen. 2020-ban az ingadozó az államokban a muszlim szavazók mintegy 65%-a adta le szavazatát Bidenre. Ez a támogatás létfontosságú volt a választási győzelméhez, mivel a kulcsfontosságú ingadozó államokat kis különbséggel nyerte meg.
Georgiát mindössze 12 000 szavazattal nyerte meg, egy olyan államot, ahol több mint 61 000 muszlim szavazott, Pennsylvaniát pedig 81 000 szavazattal, ahol 125 000 muszlim szavazott.
Nem reális, hogy egy olyan harmadik párti jelölt, mint Stein, megnyerje az elnökséget Trump vagy Harris ellenében, de a muszlim közösség protestszavazatai vagy a szavazástól való tartózkodása befolyásolhatja a választás kimenetelét. A CAIR által vizsgált hat ingadozó állam közül háromban Stein vezet Harris előtt: Arizonában (35%–29%), Wisconsinban (44%–39%) és legfőképpen Michiganben (40%–12%).
A háború tehát fontos kérdés a muszlim szavazók számára, de más kérdéseket is figyelembe vesznek döntésükkor, mint a gazdaság, a bevándorlás és az abortusz. Egy 2020-as amerikai muszlimok körében végzett közvélemény-kutatás szerint az egészségügyi ellátás (19%), a gazdaság (14%) és a társadalmi igazságosság (13%) voltak a szavazók legfontosabb szavazási témái. Ezzel szemben 2024-ben Georgia, Pennsylvania és Michigan muszlim szavazóinak első számú prioritása a közel-keleti háború (61%), s ezt követi az USA távol tartása a külföldi háborúktól (22%).
A közvélemény-kutatások és felmérések alapján tehát úgy tűnik, a muszlim szavazók döntő szerepet játszhatnak a közelgő választásokon, és a muszlim közösség azt szeretné, ha Trump és Harris nagyon is tudatában lenne ennek a november 5-i elnökválasztás közeledtével.
Ez a cikk a Vallás és Társadalom blog oldalán jelent meg eredetileg.
