Elfogott terroristák megerősítették, hogy lefizették az UNIFIL-t, hogy előőrseiket Izrael ellen használják, sőt, még a megfigyelő kameráik felett is átvették az irányítást.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) legutóbbi dél-libanoni szárazföldi műveletei során elfogott Hezbollah-terroristák a kihallgatások során elárulták: a terrorhadsereg lefizette az UNIFIL személyzetét, hogy használják állásaikat a térségben – közölték az Israel Hayomnak nyilatkozó biztonsági források.
A források azt is elárulták, hogy a Hezbollah az izraeli határhoz közeli településeken lévő UNIFIL-kamerák felett is átvette az ellenőrzést, és azokat saját céljaira használta. Mindezek fényében Izrael azt tervezi, hogy a Libanonnal kötendő jövőbeli megállapodásokban elsősorban a libanoni hadsereg kötelezettségvállalásaira támaszkodik, nem pedig az UNIFIL-re, amely az évek során hatástalannak bizonyult, és amelyet most azzal vádolnak, hogy gyakran együttműködik a Hezbollah terroristáival.
Egy kudarcba fulladt erő
Az ENSZ békefenntartó erői az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1978-as Litani-műveletet követő határozata alapján kerültek Dél-Libanonba, és azóta különböző mandátumok alapján működnek.
A 2006-os háború befejezésekor elfogadott 1701. számú ENSZ-határozat arra kötelezte az UNIFIL katonáit, hogy megakadályozzák a Hezbollah terroristáit abban, hogy terrorista tevékenységet folytassanak a Litani folyótól délre.
Az UNIFIL-erők azonban látványosan kudarcot vallottak, Izrael egyes esetekben azt állítja, hogy még segítették is a Hezbollah terveinek végrehajtását.
Még akkor is, amikor az IDF nemrégiben belépett Libanonba a határ melletti szárazföldi műveletekre, hogy felszámolja a Hezbollah terrorhálózatát, Az IDF most folyó, korlátozott szárazföldi műveletei során többször kérte az UNIFIL-t, hogy katonáik biztonsága érdekében néhány kilométerrel vonják hátrébb állásaikat – amelyek közvetlen közelében is létesített harci állásokat a Hezbollah – az ENSZ határozottan visszautasította a kérést.
A szervezet ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is a tűzvonalban maradjon, veszélyeztetve ezzel a különböző országokból érkező, a haderőben szolgáló katonák életét.
Izrael azt gyanítja, hogy az UNIFIL azért ragaszkodik a helyben maradáshoz, mert így akarja leplezni, hogy tudtak a Hezbollah tevékenységéről, ami az 1701-es határozat durva megsértését és a misszió tevékenységének teljes kudarcát jelenti. A helyzetet súlyosbítja, hogy az UNIFIL a közelmúltban azzal vádolta meg az IDF-et, hogy harckocsikkal behatoltak a szervezet egyik falusi állásába, lerombolva a kaput.
Az IDF elmondása szerint a műveletben résztvevő erőit heves páncéltörő rakétatűz érte, amely több katonát megsebesített. A sebesültek evakuálásához a harckocsiknak vissza kellett tolatniuk egy olyan területen, ahol már nem éri el őket az ellenséges tűz – ennek során történt az incidens.
Az IDF arról számolt be, hogy az elmúlt hónapokban a Hezbollah rakétákat lőtt ki Izraelre az UNIFIL állásaihoz közeli helyekről.
Diplomáciai következmények
Az IDF és az UNIFIL közötti nézeteltérés széles körű hatása megnehezíti, hogy az izraeli hadsereg nemzetközi legitimitást szerezzen dél-libanoni műveleteinek, és jelentős diplomáciai károkat okoz az európai országokkal ápolt kapcsolatokban.
Izrael ENSZ-nagykövete, Danny Danon nemrégiben kijelentette: „A Hezbollah terroristái az UNIFIL előőrseit használják rejtekhelyként, és a közelben csapdákat állítanak. Érthetetlen az ENSZ ragaszkodása ahhoz, hogy az UNIFIL katonái a tűzvonalban maradjanak”.
Izraeli források szerint az ENSZ a háború befejezése után is fenn kívánja tartani az UNIFIL jelenlétét a szektorban. Tekintettel azonban a szervezet kudarcára, Izrael azt tervezi, hogy nagyobb mértékben támaszkodik majd a libanoni hadsereg által remélt felelősségre, és kevésbé az ENSZ-erőkre, amelyek nem tudtak érvényt szerezni a mandátumuknak.