Kevésbé közismert, de a zsidók és az ökölvívás kapcsolata több száz éves múltra tekint vissza.
Már oldalunkon is többször beszámoltunk a Lefkovicsék gyászolnak című film sikereiről, mely röviden egy budapesti bokszedző és Izraelben élő, ortodox zsidóvá lett fia kapcsolatáról szól. Nem mindennapi választásnak tűnik az apa foglalkozása, hiszen mégis milyen kapcsolatban áll a boksz a zsidósággal… Viszont meglepő módon, sokkal közelebbibe, mint gondolnánk. Tartsanak velünk és ismerjék meg a dióhéjban a zsidók és a boksz kapcsolatát!
A boksz vagy magyarul ökölvívás az egyik legrégebbi sport, mely Egyiptomból érkezett Görögországba, s így jelenhetett meg már az olimpiai játékok egyik első számaként is. Hullámzó népszerűséget mutatott az idők folyamán, s az újabb időkben Észak-Amerikában lett felkapott, ahonnét Anglián keresztül érkezett vissza Európába.
Az újkori zsidó bokszvilág első nagy sztárja a portugál-szefárd származású, Londonban élő Daniel Mendoza (1764–1836) volt, aki 37 jegyzett mérkőzéséből 31-et nyert meg. Mendoza a Sááré Tikva nevű zsidó iskolába járt, majd üvegvágóként, gyári munkásként, bolti segédként végül pedig még színészként is dolgozott, mielőtt hivatalosan is ringbe lépett volna.
Első ökölvívására egy véletlen folyamán került sor 1780-ban, amikor mindössze 16 éves volt. Akkoriban egy teakereskedőnél dolgozott, s főnöke összetűzésbe került egy hordárral, aki a megbeszélt díj kétszeresét követelte. Éles vita támadt közöttük, amit a hordár ökölcsatával kívánt rendezni, melyet végül Mendoza vállalt magára gyenge fizikumú főnöke helyett. A párbaj egy rögtönzött ringben zajlott, a környék élénk figyelme mellett és Mendoza győzelmével zárult, miután a hordár mintegy háromnegyed óra után inkább feladta a versenyt, mert nem bírt a teaárus segéddel. A történet gyorsan elterjedt, hogyan győzte le a fiatal zsidó fiú a nála jóval nagyobb és erősebb hordárt, és ez megalapozta Mendoza további életét.
Mendoza a következő bő évtizedben sikert sikerre halmozott, majd egy 1792-es nagyszabású, maratoni mérkőzésen is győzedelmeskedett, s állítólag ezután még III. György királlyal is találkozott; verseket, énekeket költöttek róla. A köznyelvben csak úgy emlegették, mint „a zsidó Mendoza” vagy mint „Izrael csillaga”. S megemlítendő, hogy még 1789-ben két könyvet is publikált az ökölvívás művészetéről.
Mendozát a dobogó tetejéről egy másik zsidó, a holland származású Samuel Elias (1775–1816) – vagy másnéven Dutch Sam – a pörölykezű, „rettenthetetlen zsidó” szorította le 1801-es színrelépését követően. Dutch Sam mintegy száz regisztrált bajnokságából mindösszesen kettőt veszített el, hatalmas erejéről pedig valóságos legendák keringtek, ütéseit a lórúgásokhoz hasonlították.
Külön érdekesség, hogy az angol bokszvilág sztárjai időről-időre zsidók voltak, a két világháború közötti rajongótábort Ted Kid Lewis (szül.: Gershon Mendeloff, 1894–1970) tartotta lázban, aki nemkülönben még a kiképzését is egy zsidó klubban, a „Judean Club”-ban nyerte és 301 mérkőzéséből mindösszesen 46-ot veszített el, 77-et viszont egyenesen kiütéssel győzött.
Az Egyesült Államokban is rendszeresen akadtak zsidó ökölvívók, mint például Abe Attel (szül.: Abraham Washington Attel, 1883–1970), akit alacsony magassága miatt a köznyelv – bár a legnagyobb tisztelettel és csodálattal –, de mint „a kis héber”-t hívta. Vagy éppen az orosz származású Battling Levinsky (1891–1949), – csak hogy a leghíresebbeket említsük.
S hosszasan lehetne sorolni még a különböző országok zsidó bokszolóit, de térjünk át inkább hazánkra. Zsidó részről először Weisz Richárd (1879–1945) robbant be a köztudatba, aki 1903-ban a legnehezebb súlycsoportban nyert magyar bajnokságot, majd az 1908-as londoni olimpiáról szintén aranyéremmel tért haza. Érdekesség, hogy Weisz a visszavonulása után a híres Japán kávéházat vezette, de edzőként és versenybíróként is tevékenykedett, a felszabadulás után, röviddel a halála előtt pedig a lakásán alapították újra az MTK-t.
Szintén Magyarországról, mások mellett érdemes még megemlíteni dr. Előd Józsefet (1888–1986) többszörös magyar bajnokot, hatvani orvost, aki 1948-tól a Magyar Birkózó Szövetség elnöke is volt.
Zsidó bokszról, magyar-zsidó bokszról is van tehát miről kutatni, írni és olvasni!
Ez a cikk eredetileg a Zsido.com oldalán jelent meg.
Cseh Viktor összes cikkét elolvashatja itt.





A Hezbollah ellen könnyen belefuthatnak a zsidók egy kijózanító jobb egyenesbe , minek következtében már nemcsak Lefkovicsék fognak gyászolni.
Szeretnéd?!
Ilyesmi,majd Eurábiában lesz.Addig tanulj meg imádkozni teszbivel allahhoz.Ha szokásotokhoz híven jó csicskások lesztek,egy rövid ideig nem kell majd gyászolni,de a 150 évi ottomán uralom tanulmányozása lehet,hogy felvilágosítja a neo nyilkókat is.Adjatok hálát Orbánnak(Istenetek amúgy sincs),hogy nem engedi be az egész Eurábiát megszálló-hordát Magyarországra.
Nekünk van istenünk nyomi. Ti viszont a sátán földi küldöttei vagytok. Azt a 150 évet egy Fortunatus Imre nevezetű zsidó csalónak is köszönhetjűk. Persze melyik zsidó nem az. A 150 év alatt egész jól kollaboráltatok az oszmánokkal. Nem hjába húzták karóba a kollaboráns zsidókat a törökök elűzése után . Persze a zsidó egyet jelent az árulással. A Habsburgokkal és a szovjetekkel is jól megvoltatok. Milyen lenne ha egy kettőt közületek megint karóba húznák mondjuk a Szent István parkban. A többiek azt látva màr maguktól menekülnének. Remèlem te már nem itthon rontod a levegőt galicianer mókusom.
Bizony én már sok éve nem szívom a vérgőzzel fertőzött levegőtöket.Hogy kinek mit köszönhettek,az csak a sápadt félszemű törökömet érdekli. Minden esetre azt csak a szovjeteknek kézcsókkal és seggnyalással köszönhetitek , hogy ukrajnai ténykedésetek jutalmául nem raktak titeket egy etelközi rezervátumba.Onnan sirathatnátok a "szent hazát", hasonlóan a ma már több, mint 100 éves és még 500 évig tartó trianonzokogáshoz. Személyesen neked meg kell bocsájtani,mert az a bizonyos szúnyog,amelyik az eredeti Titusz fülében az őrületéhez vezetett,te is örökölted.Tehát genetikusan is a gyilkos csőcselékhez tartozol,saját nick-név választásod szerint is. Insalla insall erak!Látom,az október 7.-i kannibálok pogromja után agyadra ment az általatok jól ismert vérgőz. Pubi,azért a helyedben kicsit aggódnék.Nézz vissza a történelemben és ha van mivel felfognod észre(sic) veheted,hogy az évszázadok folyamán minden minket üldöző vagy gyilkoló csürhe hová jutott?!Mi pedig új , virágzó és erős hatalomként hazatértünk Őshazánkba, két ezer évi üldöztetés után.
Tifus,
te a koleránál is rosszabb vagy. Wassermann pozitív volt a születésedkor a mama kórházi ágytáblájára írva?
Ilyen rendelleneségek általában zsidóknál fordulnak elő a belterjességeteknek köszönhetően. A te anyád például nem a retkes bagel alakú picsáján keresztül hozott a világra hanem a segglyukán.
Azelőtt a konti utcai striciknek sem lehetett több mocsok a pofájukban.Pubi,nagyon ócska vagy.Ennél lejjebb már csak te tudsz menni.Látom,hogy a gyilkos ösztönök és az esztelenség együtt jár.Kutyából csak nyilas szalonna lesz. Hamarosan!!!
A kuruc in fosba illő nyelvezet és mentalitás. Muszáj ezt a barmot itt megtűrni?Valaki fizet ezért a blognak?Vegyétek már észre,hogy ez egy ócska troll!!!
Weisz Richárd nem bokszoló, hanem birkózó olimpiai bajnok és súlyemelő többszörös magyar bajnok volt.
https://pestisracok.hu/wp-content/uploads/2018/10/weiszrichard-600×644.jpg
dr. Előd József szintén birkózó volt.
A cikk nem tesz emlitest Adler Zsigmondrol, aki maga is magyar bajnok volt, de mint Papp Laci edzoje, mindenkepp beirta magat a magyar sporttortenelembe.
Ismertem Ádler Zsiga bácsit.Két vagy három alkalommal edzettem Nála.Akkor 16 évesen még fel sem fogtam milyen klasszisok között tanulhatok.Áttett az akkortájt Európa bajnokságot nyert Bednai Jocó bácsihoz,mert túl önfejűnek ítélt meg.Rövidesen ringbe kerültem és közel egy éven keresztül nem vesztettem.+ -Egy év után emberemre találtam. A nálam rutinosabb, kemény öklű fiú(Sipőcz Öcsi) pontozással legyőzött. Mivel a vereséghez nem voltam megszokva, rúgásokkal, ököllel, szóval a leg nem ringbe valóbb módon "legyőztem".Ezzel örökre le lettem tiltva.A ringet csak kívülről nézhettem.Sok-sok évvel később,már Izraelben lettem a kio-kjusinkáj-kánban,majd a Krav Mágában tanítvány és ma már a harmadik nemzedékem is halad tovább ezen az úton.
Biztos nagyszeru elmeny lehetett Adler Zsiga tanitvanyanak lenni. En csak annyit tudok rola, amit Papp Laci annak idejen az interjukban elmeselt. O csodalattal es szeretettel beszelt rola.
Minden tiszteletem az őszinteségnek amivel fiatalkori hiányosságaihoz viszonyul.
Úgy tűnik te mindig is egy agyatlan, agresziv vadàllat voltál, olyan igazi negev sivatagi vadmalac.