Gretta Thunberg is ott volt aközött a több ezer tüntető között, akik Malmőben több helyszínen Izrael elpusztítását és a zsidók Lengyelországba való visszatoloncolását követelték Eden Golan fellépése előtt az Eurovíziós Dalfesztivál elődöntőjében
„Küldjétek vissza a zsidókat Lengyelországba” – kiabálták egyes tüntetők,
„Izrael egy gyilkos, Szinvár, nem hagyunk meghalni”
– kiáltották mások.
Zeev Avrahamit, aki Malmőben tartózkodik, hogy az Eurovíziós Dalfesztivál körüli eseményekről tudósítson a Ynet-nek, megtámadták egy Izrael-ellenes tüntetés résztvevői, miután azt követelték tőle, bizonyítsa be, hogy „nem zsidó vagy izraeli”.
Avrahami így írt a svédországi tapasztalatairól:
„A Malmőbe tartó koppenhágai vonaton még semmi jele nem volt a palesztinbarát tüntetésnek. A malmői központi pályaudvar már Dzseninhez hasonlított. A helyiek plakátokkal álltak, amelyeknek mindkét oldalán az a felirat állt: „Bojkottáljuk Izraelt”.
Elővettem a telefonomat, és elkezdtem fotózni. Néhány másodperc múlva egy 60 év körüli, palesztin sállal eltakart arcú nő, rám ugrott, és követelte, hogy hagyjam abba a fényképezést.
Mondtam, hogy demokráciában és nyilvános helyen élünk, mire a nő követelte, hogy hagyjam abba a fényképezést és töröljem a képet.
A barátai körülvettek, és ő elment, hogy hívja a rendőrséget. A rendőr azt mondta, hogy szabad fényképeznem. Követtek a tüntetésre. Kicsit kellemetlen volt, de csak kellemetlen.
Odament egy másik rendőrhöz, és hívott még néhány embert a tüntetésről, akik fotózni kezdtek. Miközben nyomást gyakoroltak rám, újra megpróbálta meggyőzni a rendőrt, hogy tilos fotózni. Abszurd helyzet volt a fojtogató gyűlöletben. Minden oldalról énekek hangzottak fel, Izrael iránti gyűlölet és Palesztina iránti lelkesedés dalai. A tengertől a folyóig, de a folyótól a tengerig is.
Perceken belül megjelent hét-nyolc fiatal muszlim és követelték, hogy mutassam meg az irataimat, és bizonyítsam, hogy nem vagyok zsidó vagy izraeli.
Mondtam, hogy zsidó és izraeli vagyok, és nem adom oda nekik az igazolványokat. Körülvettek, és hirtelen egy tompa tárggyal erősen fejbe vágtak. Összeestem, kezemet a fejemre tettem, és csak kerestem a menekülés lehetőségét. A svéd rendőrök csak a [tüntetők által] megszállt tér kerületét védték, és nem avatkoztak be [a téren történő eseményekbe].
„Malmőtől Dzseninig, Palesztina szabad lesz”
– skandálták. Kaptam néhány rúgást és ütést is.
Az adrenalin elfedte a félelmet. Az ostoba büszkeség és az, hogy nem kérek bocsánatot azért, aki vagyok és amit teszek, elmosta a fájdalmat. Több zúzódásom volt, és több száz kép kering rólam a WhatsApp-csoportokban. Ez is el fog múlni.”
