Kijött a The World Happiness Report, azaz a világ országait a lakói boldogsága alapján rangsoroló jelentés, amelyet szerdán tettek közzé a boldogság világnapja alkalmából.
Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata (SDSN) készítette a jelentést együttműködésben a Gallup közvélemény-kutató céggel, valamint az Oxfordi Egyetem Boldogságkutató Intézettel. A kutatók a 2021-től 2023-ig terjedő időszakban vizsgálták 143 ország boldogságszintjét.
Az észak-európai államok a rangsor első tíz helyén szerepelnek. Finnországot Dánia, Izland és Svédország követte a listán, Norvégia a hetedik.
Izrael megőrizte pozícióját a TOP10-ben, rangsorban az ötödik helyen áll, egy helyet rontva tavalyhoz képest, annak ellenére, hogy az év
a politikai zavargásokkal, társadalmi széthúzással, a Hamász október 7-i támadásával és a gázai háborúval telt.
A jelentés készítői megjegyezték, hogy a rangsor hároméves átlagon alapul (2021-2023), így egy adott év hatása korlátozott. Ezért ha a felmérés – amelyet 2023 októberében és novemberében, illetve október 7-e után végeztek – csak 2023-ra támaszkodott volna, Izrael valószínűleg hátrébb szerepelt volna a rangsorban, de valószínűleg még így is viszonylag magas helyezést ér el.
A felmérés másik megállapítása az idősebb és fiatalabb izraeliek közötti jelentős szakadékot jelzi:
Míg a 30-44 évesek körében Izrael a második helyen áll, addig a 60 év feletti felnőttek körében csak a 18. helyen szerepel.
„Izrael ötödik helyezése a World Happiness Reportban azt jelzi, hogy az évek során, és nem csak az elmúlt évben, stabil az élettel való elégedettség. Például még a COVID-19 világjárvány traumatikus időszakában is viszonylag változatlanul a lista első tíz helyezettje maradt” – mondta egy szakértő a jelentés kapcsán.
Németország a korábbi felméréshez képest a 16-ról a 24. helyre csúszott vissza. A nagyobb országok egyike sem került be az első húsz közé: az Egyesült Államok például a 23. helyre esett vissza a tavalyi 15-ről.
A jelentés összeállítói ugyanakkor nem részletezték, hogy pontosan miért a finnek a legboldogabbak, de meghatároztak néhány kulcstényezőt, amelyek általánosságban boldogabbá teszik az embereket, így például a támogató társadalom, egy bizonyos jövedelemszint, a szabadság és a korrupció hiánya.
„Boldogságról nem szükségszerűen olyan értelemben beszélünk, hogy a pillanat örömében le-föl ugrálunk. Ez inkább az elégedettség érzése. Úgy vélem ez a fontos”
– mondta Jan-Emmanuel De Neve, a jelentés összeállítóinak egyike a dpa német hírügynökségnek. A tény az, hogy a skandináv országok lakói ezen kérdésekben nagyon magasra értékelik saját életüket és elégedettek – tette hozzá. „Ami igazán jellemzi őket, az a támogató társadalom és a bizalom” – húzta alá De Neve, különösen a társadalmi összetartás szerepét kiemelve.
Frank Martela finn pszichológus szerint hazája sikerének egyik tényezője, hogy a kormányzat hatékonyan működik, de mindenek fölött az, hogy „ténylegesen ott van állampolgáraiért”.
A jelentésből kitűnik az is, hogy az utóbbi 12 évben a boldogság eloszlásának egyenlőtlensége több mint 20 százalékkal emelkedett globális viszonylatban. A világ legboldogtalanabb országa Afganisztán.
