Az 1226-ban megkoronázott IX. Lajos szerette az igazságszolgáltatást a saját kezébe venni. Párizsi palotájában gyakran személyesen döntött ügyekről, és nem egyszer előfordult, hogy az ítéletet is ő maga hajtotta a végre. Ráadásul a zsidókat sem szívelhette. 1230-as meluni rendeletében kényszermunkára kötelezte a zsidókat, és több alkalommal rendezett hitvitát zsidó alattvalóival – írja a Zsido.com.
1232-ben IX. Gergely pápa levelet kapott, mely arról szólt, hogy a zsidó gyakorlatot az V. század óta meghatározó Talmud legalább 35 helyen támadja a katolikus egyházat, és ennek okán el kell pusztítani. Ha a pápa ebbe beleegyezik, nem lesz többé Talmud és ha ez nem lenne elég kecsegtető ajánlat, Talmud nélkül a zsidó vallásgyakorlat is megszűnik.
A pápa erre kihirdette, hogy a Talmudot perbe fogják, és addig is minden francia, itáliai, spanyol és portugál katolikus intézménynek rendeletbe adta, hogy gyűjtsék össze az összes fellelhető példányt. A pápai hivatalnokok Európa-szerte számtalan zsinagógába törtek be és mindenhol elkobozták a Talmud értékes, kézírásos köteteit. Két hónappal később – IX. Lajos elnökletével – megindult a vita, vagyis a Talmud ellen folytatott per.
A király négy neves rabbit bízott meg a Talmud védelmével. Velük szemben Nicholas Dgetonin kikeresztelkedett párizsi zsidó férfi állt, a pápának küldött levél szerzője. A per nem haladt jól, és a király úgy feldühödött, hogy azt kiabálta, hogy egy rendes keresztény egyszerűen belemártaná a kardját a zsidókba, nem bocsátkozna vitába.
A négyből az egyik rabbinak menekülnie kellett, a maradék három védekezett, ahogy tudott, de végül „bűnösnek” találták a Talmudot és máglyahalálra ítélték.
Két évvel később a király hivatalnokai bejárták egész Franciaországot, hogy összegyűjtsenek minden fellelhető talmudkötetet és egyéb héber nyelvű könyvet. 1242 júniusában 24 szekér szállított mintegy tízezer kötetet a párizsi Notre Dame melletti Place de Greve-re, és nyilvánosan elégették őket.
A pert követően IX. Lajos király kiűzte a zsidókat Franciaországból és keresztes hadjáratot indított a Szentföldre, mindenhol megtámadva az útjába eső zsidó közösségeket.
Mindezen bűnök ellenére szentté avatták, városokat, kórházakat és egyéb intézményeket neveztek el róla.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
