Az Európai Bizottságot és a tagállamokat is megosztja a Palesztin Hatóságnak nyújtott fejlesztési támogatások befagyasztásának kérdése azt követően, hogy vasárnap este Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos az X-en bejelentette: az EB azonnali hatállyal felfüggeszti az uniós támogatások kifizetését a palesztinok számára – írja a Politicóra hivatkozva a Tett és Védelem Alapítvány.
A bejelentés aggodalmakat szült az EU tagállamaiban. Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője jelezte, hogy a Bizottság
„nem függeszti fel az esedékes kifizetéseket”, mivel „az egész palesztin nép megbüntetése sértené az EU érdekeit a régióban és csak még jobban felbátorítaná a terroristákat.”
A fordulat előtt már nyilvános nézeteltérések voltak a Bizottságon belül arról, hogy be kell-e fagyasztani a Palesztin Hatóságnak nyújtott segélyeket. Eközben az EU külügyminisztereinek keddi találkozója jelentős belső konfliktusokhoz vezethet – figyelmeztettek uniós diplomaták és tisztviselők, tekintettel arra, hogy a tagállamok sem képviselnek egységes álláspontot az Izraelt ért brutális terrortámadás kapcsán.
„Izrael és Palesztina az egyik legmegosztóbb kérdés az EU-ban”
– mondta egy neve elhallgatását kérő uniós tisztviselő, aki szerint az Európán belüli megosztottság csaknem egyidős ezzel a konfliktussal. A legégetőbb vita a régióba irányuló uniós pénzügyi segélyek körül van.
Várhelyi bejelentését követően a Bizottság nehezen tudta tisztázni, hogy a palesztin segélyek mely részeit csökkentik. Janez Lenarčič, a válságkezelésért felelős EU-biztos azt mondta , bár elítéli a Hamász-támadást, az EU humanitárius segélyeit addig folyósítják a rászoruló palesztinoknak, ameddig szükséges.
A bizottságon belüli szembenállások kódolva voltak. Várhelyi Olivér magyar biztos korábban is blokkolta a támogatásokat, mert szerinte a palesztin tankönyvek tananyagai változtatásra szorulnak, míg Lenarčič Szlovénia képvislője, amely hagyományosan a palesztinbarát ország.
Hétfőn késő este pedig a Bizottság nyilvánosan is elhatárolódott Várhelyi bejelentésétől, és sajtóközleményben közölte, hogy
„sürgős felülvizsgálatot indít az EU Palesztinának nyújtott támogatásáról. Mivel nem voltak előirányozva kifizetések, a kifizetések felfüggesztésére sem kerül sor”.
Egyben sürgősen felülvizsgálják az EU Palesztinának nyújtott támogatását. A felülvizsgálat célja annak biztosítása, hogy semmilyen uniós finanszírozás nem teszi lehetővé közvetetten terrorszervezetek számára az Izrael elleni támadásokat.
A közlemény szerint az EB a lehető leghamarabb végez a felülvizsgálattal, és mivel nem voltak előirányozva kifizetések, így azok felfüggesztésére sem kerül sor.
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter volt az első magas rangú európai tisztviselő, aki nyilvánosan bírálta Várhelyi bejelentését.
„Az erről szóló döntés a tagállamokon múlik, és csak kedden találkoznak az EU-tagország külügyminiszterei, hogy megvitassák ezt”
– mondta Asselborn a luxemburgi médiának .
A luxemburgi kormány mellett a belga, a spanyol és az ír kormány is nemtetszésének adott hangot Várhelyi bejelentése kapcsán.
Borrell vasárnap az EU nevében nyilatkozatot adott ki, amelyben „a lehető leghatározottabban elítélte a Hamász Izrael-szerte elkövetett többszörös és válogatás nélküli támadásait”.
Több ország – köztük Írország, Luxemburg és Dánia – azonban a közös szövegben a deeszkalációra való utalást kérte, amit mások – köztük Ausztria – elleneztek. Az Izrael-pártibb országok számára a deeszkalációra való felhívás úgy tűnhet, mintha egyenlőségjelet tennénk a konfliktusban szembenálló két fél közé – nyilatkozták nevül elhallgatását kérő diplomaták a Politiconak.
Egyes diplomaták rámutattak az uniós intézmények eltérő reakcióira is a hétvégén. A Berlaymont, az Európai Bizottság székhelye az izraeli zászló színeiben világított. Az Európai Tanács épületét viszont anélkül világították ki, hogy láthatóvá tették volna ezt a zászlót – ez a tagállamok árnyaltabb hozzáállásának jele.
Egy másik uniós diplomata elmondta, ők nem ugyanígy döntöttek volna az izraeli zászló kitűzéséről a Berlaymontban, és a kép „meglepte” őket, tekintettel az érzékeny témára.
Egy másik tagállami tisztviselő aggodalmának adott hangot a Bizottság álláspontja miatt.
„Természetesen mindannyian elítéljük az Izrael elleni szörnyű támadást, de az izraeliek valószínűleg saját offenzívát indítanak Gázában a következő héten, és már bejelentették az ostromot, így jobb lett volna egy átfogó, több árnyalatot tartalmazó nyilatkozat.”
