Egy gyermek születése mindig csoda, de a Kfár Chábád-i Smuel Kovetzik világra jötte többszörös csoda volt. A fiú most bár micvája alkalmából találkozott azokkal a mentőápolókkal, akik annak idején megmentették az életét – írja a Zsido.com.
„Traumatikus és bonyolult esemény volt, ami Isten kegyelméből csodával végződött. Azóta is kapcsolatban vagyunk a Vörös Dávid-csillag csapatával, megemlékezünk róluk minden születésnapon, és természetes volt, hogy meghívjuk őket Smuel bár micva ünnepségére” – mondta az apa.
A négytagú csapat óriási kihívás előtt állt. A szülés elkezdődött és a magzat lábbal előre indult neki a világnak. Smuel születésekor eszméletlen volt és nem volt pulzusa, és a mentősök tíz percen át dolgoztak az újraélesztésén.
„Életemben először élesztettem újra ennyire fiatal, csupán néhány perces csecsemőt”
– emlékezett vissza a mentős Icho Leibovitz.
„Azokban a percekben csak az járt az eszemben, hogy hogyan tudok mindent a lehető legprofesszionálisabb módon csinálni, hogy megmentsük az életét, és nagy örömömre a nehéz emlék a család legboldogabb perceivel és egyik legizgalmasabb mérföldkövével társul.”
A sikeres újraélesztést követően az újszülöttet kórházba szállították, és több hónapos kezelést követően a mentőszolgálat csapatának részvételével tartották meg a körülmetélési ünnepségét.
„Úgy emlékszem, mintha ma lett volna. Éppen ros hásáná előtt történt. Rendkívül nehéz szülés volt.
Hatalmas csoda volt. Küzdöttünk Smuel életéért és nagyon boldog vagyok, hogy sikerült megmentenünk”
– mondta a szintén Kfár Chábádban élő Snéur Cik, aki akkor, 13 éve először érkezett a helyszínre.
„Az ő születése volt a mai napig a Vörös Dávid-csillag történetének egyik legbonyolultabb és legemlékezetesebb eseménye, és ahányszor csak látom őt, felidézem a történetet és ez mindig lelkesedéssel tölt el.”
A hálás és boldog apa elmondta: „Nagyon örülünk, hogy megint találkozhatunk azokkal a fehér ruhás angyalokkal, akik nyugodtan és boldog mosollyal érkeztek ma ide, egészségügyi felszerelés nélkül. Köszönetet mondok a mentőszolgálatnak és az Örökkévalónak, legyen áldott gyermekünk életének megmentéséért és már most várom a következő alkalmakat, amikor ismét együtt ünnepelhetünk majd”.