A neonáci gyökerű párt tagjai Izraelben jártak, de az izraeli képviselők csak titokba mertek velük találkozni – olvasható a Jerusalem Post beszámolójában.
Az izraeli külügyminisztérium már régóta feketelistára teszi a náci vagy nyíltan antiszemita gyökerű politikai pártokat, az Osztrák Szabadságpárttól kezdve a franciaországi Nemzeti Frontig. A Svéd Demokraták mindig is ebbe a kategóriába tartoztak, alapító tagjai között nácikat és neonácikat tartottak számon, de a bojkottnak nem sok hatása volt, mivel Stockholmban távol álltak a hatalmi pozícióktól.
Tavaly azonban a Svéd Demokraták a parlament második legnagyobb pártjává váltak, és a kormánykoalíciót támogatják – és most Izraellel akarnak barátkozni.
„Izrael az egyetlen igazi demokrácia a térségben, és ez tetszik nekünk” – mondta Richard Jomshof svéd demokrata törvényhozó, a parlament igazságügyi bizottságának elnöke szerdán a Knesszetben tett látogatásán.
„Izrael-pártiak vagyunk, szeretnénk együttműködni Izraellel, és barátok akarunk lenni” – mondta a képviselő.
Charlie Weimers európai parlamenti képviselő, aki az elmúlt években nyíltan kiállt Izrael mellett Brüsszelben, azt mondta: „Azért vagyunk itt, hogy barátok legyünk. Nem számít, mit gondol rólunk a külügyminisztérium, mi Izrael és a zsidó nép barátai maradunk. Közösek a zsidó-keresztény értékeink”.
Weimers büszkén mutatott rá arra is, hogy az Európai Koalíció Izraelért által nemrégiben készített tanulmány szerint az Európai Parlamentben a svéd pártok közül a Svéd Demokraták rendelkeznek a legtöbb Izrael-párti szavazattal, és összességében a nyolcadik legtöbb Izrael-párti szavazattal.
Weimers és Jomshof szerdán pártjuk küldöttségével Jeruzsálemben jártak, egy titokzatosságba burkolózó látogatáson.
Weimers és Jomshof egy Likud és egy Nemzeti Egység képviselővel találkozott, akiknek a nevét titokban tartották.
A Jerusalem Post szerint a titkolózásnak ez a szintje szokatlan, ami kérdéseket vet fel a képviselők bizalmát illetően, hogy a svéd párt szakított-e a múlttal.
„A pártot 1988-ban neonácik alapították, de 15 évvel ezelőtt a fiatal svédek kizárták a neonácikat, és átvették a pártot” – mondta az egyik izraeli, aki meghívta a Svéd Demokratákat, névtelenséget kérve. „A párt Izrael-párti. A svéd kormány a Svéd Demokraták munkájának köszönhetően 40%-kal csökkentette a palesztinoknak nyújtott támogatását”.
A forrás rámutatott Weimers Izrael melletti kiállására, többek között arra, hogy felszólított a terrorizmusra és antiszemitizmusra uszító palesztin tankönyvek finanszírozásának megszüntetésére, valamint arra, hogy támogatta az iráni rezsim elleni tüntetőket, ami miatt az iszlám köztársaság szankciókkal sújtotta.
A svéd demokraták azt is szorgalmazták, hogy az ország nagykövetségét Jeruzsálembe költöztessék.
„Azért vagyunk itt, hogy barátkozzunk, és sok jóindulatot kaptunk azoktól az MK-któl, akik találkozni akartak velünk” – mondta Weimers a Knesszetben. „Tudják, hogy Svédországban és Brüsszelben Izraelért harcolunk”.
„Azt akarjuk, hogy úgy ítéljenek meg minket, amilyenek ma vagyunk, egy Izrael-párti pártként” – mondta Jomshof. „Sok pártnak nehéz a háttere, de mi ma más párt vagyunk”.
„Sok jó ember jött a pártba, és voltak rosszak is, de a jók győztek” – érvelt.
Weimers szerint a külügyminisztérium politikája elavult. Weimers korábban a kereszténydemokraták, Jomshof pedig a mérsékelt párt tagja volt, és mindketten azt mondták, hogy a Svéd Demokraták többnyire hozzájuk hasonló emberekből áll. Magukat konzervatívoknak és liberálisoknak nevezték, az egyéni jogokat értékelő értelemben, akik azért váltottak pártot, mert ellenezték a svéd bevándorlási politikát, amely megnyitotta az országot a muszlimok tömeges bevándorlása előtt.
„Láttam olyan fejleményeket Svédországban, amikor a Muszlim Testvériséget az adófizetők pénzéből finanszírozták, és akik megkérdőjelezték a migrációs politikát, amely alapjaiban változtatta meg a társadalmi szerkezetünket, azok főként a Svéd Demokraták voltak” – mondta Weimers.
Jomshof elismerte, hogy „a svédországi zsidó kisebbség megosztott velünk kapcsolatban”.
A Svéd Demokraták tagjai támogatják a rituális körülmetélés betiltását és a kóser hús importjának betiltását célzó törvényjavaslatokat. A kóser vágás már régóta illegális az országban.
Weimers és Jomshof elmondták, hogy ezek a nézetek az országukban a politikai spektrumon belül osztják a nézeteket. Jomshof azzal érvelt, hogy a körülmetélés azért jelent problémát, mert 18 év alattiakra kényszerítik, míg Weimers, aki gyakorló keresztény, azt mondta, hogy megérti a zsidó nézőpontot, és ellenzi a tilalmat. Weimers ezt „a vallás befolyásáról az izraeli társadalomban folytatott vitákhoz” hasonlította, és azt mondta, hogy ezek a kérdések jelenleg nem szerepelnek a svédországi politikai napirenden.
A törvényhozók ugyanakkor azzal érveltek, hogy a Svédországba irányuló muszlim migráció korlátozásán munkálkodva az országukban élő zsidó közösségeket fenyegető legnagyobb veszély ellen küzdenek.