Több mint egy éve tart a háború, és a színfalak mögött egyre nagyobbak a nézeteltérések Washington és Kijev között a háborús célokat illetően, hogy hogyan és mikor ér véget a konfliktus – írja a Politico.
„A kormánynak nincs világos politikai célkitűzése és világos célja. Az, hogy elhúzza a dolgot, ami pontosan az, amit Vlagyimir Putyin akar” – mondta Michael McCaul képviselő (R-Texas), a képviselőház külügyi bizottságának elnöke. „Csak annyit adjunk nekik, hogy túléljenek, de ne győzzünk? Jelenleg nem látom a győzelemre irányuló politikát, és ha nincs ilyen, akkor mit csinálunk?”
A Politico több tisztviselővel, törvényhozóval és szakértővel folytatott beszélgetések alapján ezekre a töréspontokra mutatott rá: Egy földgázvezeték szabotálása az Atlanti-óceán fenekén; egy stratégiailag jelentéktelen ukrán város brutális, lecsapolós védelme; és egy olyan régióért folytatott harc terve, ahol az orosz erők közel egy évtizede sáncolták el magukat.
Az első töréspont: Bakhmut
Oroszország kilenc hónapja ostromolja Bakhmutot, bár a délkelet-ukrajnai város elfoglalása nem sokat változtatna a háború menetén. Az elmúlt hetekben a harcok középpontjává vált, ahol a Wagner zsoldoscsoport csapatai és börtöntöltelékei vezetik az ukrán erők elleni harcot. Mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett és a várost teljesen lerombolták.
Ukrajna beásta magát, és nem hajlandó feladni a romos várost, még akkor sem, ha ez óriási áldozatokkal jár.
Nagy az aggodalom, hogy Ukrajna annyi embert és lőszert pazarol el Bakhmutban, hogy ez csorbíthatja a képességüket egy nagyobb ellentámadás megindítására tavasszal.
„Természetesen nem akarom lebecsülni azt a hatalmas munkát, amit az ukrán katonák és vezetők Bakhmut védelmére fordítottak – de úgy gondolom, hogy ez inkább szimbolikus érték, mint stratégiai és műveleti érték”
– mondta Lloyd Austin védelmi miniszter.
Kijev egyelőre figyelmen kívül hagyta Washington észrevételeit.
Második töréspont: Az Északi-Áramlat
Eközben az amerikai hírszerzés értékelése szerint egy „Ukrajna-barát csoport” felelős az Északi Áramlat földgázvezetékek tavaly őszi megsemmisítéséért. Az új hírszerzési értesülés, amelyről először a The New York Times számolt be, kevés részletet közölt, de valószínűleg nem véletlen, hogy az amerikaiakat vádoló cikk után ilyen gyorsan kijött ez a jelentés.
A Politico szerint az amerikai hírszerzési elemzők nem hiszik, hogy Zelenszkij vagy segítői részt vettek volna a szabotázsban, de a Biden-kormányzat jelezte Kijevnek – hasonlóan ahhoz, amikor tavaly Moszkvában egy autóbomba megölte egy ismert orosz nacionalista lányát -, hogy bizonyos erőszakos cselekményeket Ukrajna határain kívül nem tűrnek el.
Harmadik töréspont: A fegyverek
Az Egyesült Államok messze a legtöbb fegyvert és felszerelést küldte a frontra, a Fehér Ház két, a magánbeszélgetésekről való nyilvános beszélgetésre nem jogosult tisztviselője szerint voltak morgolódások az állandó követelőzések miatt, és időnként Zelenszkij nem mutatott megfelelő hálát.
„Úgy gondolom, hogy a kormányzat megosztott, a Nemzetbiztonsági Tanács megosztott” azzal kapcsolatban, hogy milyen fegyvereket küldjenek Ukrajnának – mondta McCaul, aki állandó kapcsolatban áll Biden magas rangú tisztviselőivel. „Sok magas rangú katonai vezetővel beszélek, és ők nagyrészt támogatják az ATACMS átadását”.
A kormány azért nem adta át ezeket a nagy hatótávolságú rakétákat, mert Amerika saját arzenáljában is kevés van belőlük. Attól is tartanak, hogy Ukrajna távoli orosz célpontokat támadhat, ami potenciálisan eszkalálhatja a háborút.
A növekvő ellentétek azonban a Politico szerint előrevetíthetik a háború befejezésével kapcsolatos eljövendő vitát Amerika és Ukrajna között.
Bár Biden rendületlen támogatást ígért, és a kassza egyelőre nyitva marad, az Egyesült Államok világosan megmondta Kijevnek, hogy a végtelenségig nem finanszírozhatja Ukrajnát ezen a szinten. Bár Ukrajna támogatása nagyrészt kétpárti erőfeszítés volt, a republikánusok egy kis, de növekvő számú csoportja szkeptikusan nyilatkozik arról, hogy az amerikai kincseket Kijev támogatására használják, anélkül, hogy a távoli háborúnak vége lenne.
Fotó: EPA/UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE HANDOUT
