Fekete katona légy (BSF) lárvájából nyert olajat bioüzemanyaggá finomítják, amely repülőgépek és teherhajók meghajtására is használható. A BugEra nevű izraeli startup olyan áttörést jelentő technológiát fejlesztett ki e lárvák tenyésztésére, mellyel kétszer annyi olaj keletketik a testükben.
A vállalat a tojásokat vagy lárvákat BSF-farmoknak szállítja, amelyek felnevelik őket, megszárítják, kipréselik belőlük az aranyszínű olajat, és elküldik őket bioüzemanyaggá finomításra, kiegészítve az olyan fosszilis üzemanyagokat, mint az olaj és a gáz.
A legtöbb bioüzemanyagot növényekből nyerik, mint a szója, a búza és a kukorica, amelyekhez nagy földterületekre és nagy mennyiségű növényvédőszerre van szükség.
A BSF-lárvák viszont szerves hulladékból, például konyhai hulladékból és állati trágyából készült tálcákban körülbelül két hét alatt nevelhetők.
Az egyetlen probléma az, hogy a BSF-farmok eddig nem tudtak belőle ipari méretekben eleget termelni, ezért a BugEra újítása, hogy úgy termeszti a lárvákat, hogy azok kétszer olyan zsírosak legyenek, mint a hagyományos lárvák – 30 százalékos helyett 60 százalékos olajtartalommal.
„Egyszerre három problémát próbálunk megoldani a fekete katona léggyel” – mondja Joav Etgar, a startup vezérigazgatója.
„Az első a szerves hulladék hasznosítása, amely veszélyes a környezetre (bomlás közben metánt termel, ami erős üvegházhatású gáz). Másodszor, megoldjuk a bioüzemanyag iránti hatalmas kereslet problémáját, amelyet a fenntartható növények elérhetősége korlátoz. A harmadik probléma az, hogy a fekete katona légy ma nem kerül kereskedelmi forgalomba bioüzemanyagként, mivel a lárvák csak kis mennyiségű olajat tartalmaznak. Itt jön a képbe a mi technológiánk.”
Dr. Anna Melkov, a technológiai igazgató szerint: „A zsírsavösszetétel egyedülálló e rovarok között. Nagyon magas a laurinsavtartalmuk, ami tökéletesen alkalmas a bioüzemanyag-gyártásra”.
A nagy mennyiségű laurinsav javítja a belőle előállított bioüzemanyag tulajdonságait, például azt, hogy az üzemanyag milyen alacsony hőmérsékleten tud folyni anélkül, hogy elkezdene kristályokat képezni, amelyek eltömíthetik a motort.
Reálisan nézve ugyan a BSF nem tudja kezelni a teljes bioüzemanyag-piacot, amely napi közel kétmillió hordó nyersolajnak felel meg – ez a világ energiafelhasználásának mintegy hat százaléka. Így a BugEra a növekvő piacot fogja kiegészíteni, így kevesebb szántóföldet kell majd bevetni.
A BSF-ből származó bioüzemanyagot a repülőgépekben a kőolaj kiegészítésére lehet használni.
„Rengeteg földterületet és vizet takaríthatunk meg, megspóroljuk a növényvédő szerek és műtrágyák használatát, megkíméljük a fákat a kivágástól”
– mondja Etgar.
„Ráadásul mindez sokkal előnyösebb, ha szójaolaj, melyet, emberi és állati táplálkozásra használjuk, nem pedig bioüzemanyagok előállítására.”
Ezen túlmenően a BSF bioüzemanyagként való felhasználása segíthet a növekvő hulladékhegyünk kezelésében – mivel a legyek nagyjából mindennel táplálkoznak, beleértve a veszélyes szerves anyagokat is.
„Ez a rovar különösen alkalmas arra, hogy az emberiség hulladékáradatából származó tápanyagokat újrahasznosítsa”
– mondja Melkov. „Állati trágyán, konyhai hulladékokon és mezőgazdasági hulladékokon is képesek növekedni.”
