Izrael egyik ősi településén, a megidói ásatásokon egy több mint 3500 éves testvérpár maradványait ásták ki a régészek — írja a zsido.com.
Egyikük koponyáján egy pontosan kivágott, négyzet alakú lyukat találtak, ami a szakértők szerint a Közel-Keleten valaha végzett legkorábbi koponyaműtét, úgynevezett trepanáció vagy koponyalékelés bizonyítéka. Ezt a sebészeti beavatkozást a világon sokfelé alkalmazzák évezredek óta, és egy formáját a mai napig használják bizonyos esetekben. Rachel Kalisher, a Brown Egyetem Közel-Kelet-szakértője szerint nagyjából egy tucat, hasonló jeleket magán viselő koponya került eddig elő a Közel-Keleten.
A megidói testvérpár valószínűleg gazdag családból származott, és a polgári időszámítás kezdete előtti 1550 és 1450 között élt, vagyis a késői bronzkorban. A település egyik leggazdagabb részén álló ház alatt temették el őket. Az a testvér, akinek érintetlen volt a koponyája, tinédzser éveinek végén vagy húszas éveinek elején halt meg, néhány évvel a testvére előtt. Amikor a második testvér is elhunyt, akkor az elsőt exhumálták és együtt helyezték őket végső nyugalomra. Az a testvér, akinek a koponyáján elvégezték a beavatkozást, 21 és 46 éves kora között volt a halálakor. A koponyalékelés környékén nem látható gyógyulás nyoma, így feltételezhető, hogy rögtön a beavatkozást követően vagy nem sokkal később meghalt. A gyógyulás jelei néhány héttel a műtét után már láthatóak.
A tudósok számára további érdekességet jelentett, hogy mindkét testvér elhúzódó betegség jeleit mutatta. Csontjaik rendkívül porózusak és több helyen mutatnak elváltozást, ami arra enged következtetni, hogy az egész szervezetet megtámadó betegségük volt: lepra, tüdőbaj vagy valamiféle genetikai probléma. A lékelt koponya bizonyos elváltozásai és az atipikus arcfelépítés fejlődési rendellenességre, talán Down-szindrómára vagy más genetikai eredetű problémára utal. Mindkét fivér rendkívül vérszegény volt, ami vezethet növekedési problémákhoz.
„Ezek a fivérek az elithez, az önmagában is meglehetősen gazdag város, Megidó lakosságának legtehetősebb osztályához tartoztak, nem pedig az általános népességhez, és úgy véljük, hogy ez tette lehetővé a számukra, hogy a betegségükkel együtt ilyen sokáig éljenek”
– mondta Kalisher. Jiszráel Finkelstein, a Haifai Egyetem régészeti professzora pedig a következőket tette hozzá:
„A megidói palotához nagyon közel találtuk meg őket. Az elit ízlése megnyilvánul az építészeten és a város más aspektusaiban. Az alsóbb osztályok tagjai Megidó délkeleti részén laktak.”
A két testvért egy arannyal, bronzzal, ezüsttel és csonttal díszített kősír tetejére temették. A különlegesen díszes, három ember maradványait rejtő sírt 2016-ban találták meg a régészek. Készítése 50-70 évvel előzte meg a fivérek halálát. A testvérpár és a sírban eltemetett három ember csontjaiban hasonló deformációkat fedeztek fel a kutatók, ami azt is jelentheti, hogy ugyanabban a betegségben szenvedtek. A szakértőknek még nem sikerült megállapítania, hogy a két testvér genetikai kapcsolatban állt-e a lentebbi rétegben található sírban eltemetett emberekkel.
