Észt hírszerzés szerint nő a biztonsági kockázat a Baltikumban

Az észt hírszerzés szerint Oroszország még mindig képes „valós katonai nyomást” gyakorolni a balti államokra, ami közép- és hosszú távon növeli a térség biztonsági kockázatát.

„Egy Észtország elleni orosz katonai támadás 2023-ban elég valószínűtlen, mert Oroszország katonai képességei Ukrajnában vannak lekötve”- olvasható az észt hírszerző szolgálat éves jelentésében. Ehhez azt is hozzáfűzték, hogy „Oroszország harciassága és külpolitikai ambíciói jelentősen megnövelték a biztonsági kockázatot közép és hosszú távon Észtország számára.

A hírszerzés közlése alapján a Balti országok határvonalán kevesebb, mint négy év alatt újjászerveződhet az orosz katonai jelenlét.

Oroszország nemrégiben jelentette be, hogy két évvel korábban tartja meg a nyugati határvonalon tervezett nagyszabású hadgyakorlatát, ami fokozódó nyomás alá helyezi a balti országok biztonságát. A hírszerző szolgálat szerint az ukrán háború kitörésének évfordulójához közeledve Oroszország a hadgyakorlatot az elrettentés és fenyegetés eszközeként alkalmazza a Nyugat ellen.

A szolgálati jelentés kiemeli: habár Oroszország eltökélt a közel egy éve húzódó háború ügyében – és jelenleg a Kijevet támogató nyugati országokat próbálja meggyengíteni -, a taktikai atomfegyver bevetése eléggé „valószínűtlen”.

A balti államok – Észtország, Lettország, Litvánia – jelentősen növelték védelmi kiadásaikat a Krím 2014-es orosz elfoglalása óta, és Oroszország ukrajnai háborúja során.

Világháborútól tart az ENSZ főtitkára

„Attól tartok, a világ nem alva járva, hanem tágra nyílt szemekkel botorkál bele egy nagyobb háborúba”