Az 1925-ben Jeruzsálemben született Danny Shapira, az izraeli légierő egyik első pilótája pénteken hunyt el.
„Az izraeli légierő fejet hajt és őszinte részvétét fejezi ki a Shapira családnak” – mondta az izraeli légierő parancsnoka.
„Danny az izraeli légierő egyik alapító atyja volt, egy bátor és profi harcos, aki harcosok generációit nevelte ki.
Tesztpilótaként úttörő pályafutása során egyike volt azoknak, akik kikövezték a légierő sikeréhez vezető utat. Továbbra is megemlékezünk dicső örökségéről, és elkísérjük családját. Emlékéből fakadjon áldás.”
Shapira a Jerusalem Postnak adott 2018-as interjújában elmondta, hogy „akkor kezdte, amikor még nem volt saját országunk, saját hadseregünk vagy légierőnk. Nem fegyverekkel harcoltunk, hanem a szívünkkel; győznünk kellett”. Azt is elmondta, hogy „a szabadságvágy, az áldozatvállalás, az elkötelezettség és az álom, hogy saját országunk legyen a saját zászlónk alatt, ez az, ami megnyerte a függetlenségi háborút”.
Shapira már fiatalon belépett a Hagana keretében az izraeli légierő elődjébe, és repülni kezdett, majd 18 évesen vitorlázórepülő-oktató lett.
Amikor döntés született Izrael megalapításáról, Shapirát, valamint további 100 repülési engedéllyel rendelkező személyt hívtak be, hogy magánrepülések keretében felderítést végezzenek és ellátmányt, például fegyvereket vigyenek a Jeruzsálem körüli zsidó közösségek számára.
Shapira Európában tartózkodott, amikor kitört a függetlenségi háború, és a híres Velvetta-akció keretében tért vissza a szorongatott Izraelbe, Spitfire-eket szállítva Csehszlovákiából Jugoszlávián keresztül Izraelbe 13 másik pilótával együtt.
A gépek kulcsszerepet játszottak a függetlenségi háború vége felé az egyiptomi hadsereg elleni nagyszabású offenzívában.
1949. március 14-én, egy „történelmi napon” Shapira és a három másik fiatal izraeli megkapta „szárnyait”, amivel Izrael első négy vadászpilótája lettek.
Ettől kezdve Shapira 72 éves koráig nem hagyta abba a repülést, több mint 12 ezer repült órát tudhatott magáénak, rekordok tucatjait állította fel és döntötte meg.
„Minden új repülőgépen, amelyet Izrael kapott, repültem”
– mondta korábban a Postnak, és kifejtette, hogy számára „fontos volt, hogy az elsők között” repülhessen a zsidó állam számára.
Az amerikai légierőhöz – amely később F-16-osokat és F-15-ösöket adott el Izraelnek – fűződő szoros kapcsolatát pályafutása egy másik történelmi pillanatára vezette vissza, amikor egy iraki MiG-21-es pilóta 1966-ban disszidált egy, a Moszad által kitervelt műveletben. Miután a gép Izraelben landolt, Shapira lett az első pilóta, aki a szovjet gyártmányú repülőgépet vezette, és bármiféle repülési kézikönyv nélkül tanulta meg a gép gyenge pontjait.
Miután izraeli elit pilóták ellen repült, hogy megmutassa nekik azt a taktikát, amely végül számos ellenséges gép lelövéséhez vezetett, Shapirát titkos küldetésre küldték az Egyesült Államokba, hogy tanítsa az amerikai pilótákat, akik Vietnamban ugyanezekkel a gépekkel szálltak szembe.
„Amióta Vietnamban tartottam eligazítást az amerikaiaknak, a köztünk lévő kapcsolatok csak szorosabbá váltak” – mondta a Postnak, és elmondta, hogy amikor az F-35I, az eddigi legfejlettebb amerikai repülőgép leszállt Izraelben, az amerikai pilóták sorban álltak, hogy kezet rázzanak vele.
„Az amerikai tábornok azt mondta nekem, hogy a két ország közötti barátság most már örökre szól”
– mondta akkoriban Shapira. „Nagyon remélem, hogy ez igaz.”
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem jelenítünk meg hirdetéseket.