Ehrenreich szülei még az 1930-as években elhagyták Németországot, ám a most 83 éves asszony német ajkúként nőtt fel Izraelben és a mai napig megőrizte családja német örökségével való kapcsolatát — írja a zsido.com.
Az asszony nemrégiben meglepő üzenetet kapott: egy bizonyos német férfi, Thomas Edelmann szerette volna felvenni vele a kapcsolatot. A 49 éves férfi nagyapja – kihasználva a nürnbergi törvények adta lehetőségeket – fillérekért vette meg az adásvételbe belekényszerített zsidók üzletét, többek közt Ehrenreich nagyapjának vaskereskedését. A német férfi most azért jelentkezett, hogy az asszonytól elnézést kérjen:
„Úgy gondolom, hogy ha a családom támogatta mindazt a jogtalanságot, melyet az ön szülei átéltek, akkor kötelességünk átvenni a felelősséget és legalább kapcsolatot teremteni, meghallgatni és tanulni”
– írta.
„Megértem, ha ön nem lát ebben a saját maga számára semmiféle hasznot. Ám ha én megértem és meg tudom tanítani a gyermekeimnek és talán családom más tagjainak is, hogy mi az egyes történelmi döntések hatása, az segítheti őket abban, hogy jobb döntéseket hozzanak az életükben”
– magyarázta. Az asszony eleget tett a kérésnek és néhány nappal később nem kevesebb mint másfél órán át beszéltek telefonon – a férfi legnagyobb megdöbbenésére németül.
Ehrenstein beszélt nagyszüleiről, Benjamin és Emma Heidelbergerről és felolvasta nagyapja naplójából azt a részt, melyben leírta, hogy hogyan kényszerítették a bolt és a lakásuk eladására. A rengeteg szenvedés ellenére a napló soraiból optimizmus sugárzik és az is kiderült belőle, hogy bár Wilhelm Edelmann a náci pár tagja volt és nem szégyellte kihasználni az adódó lehetőséget, alapvetően nem volt antiszemita és Heidelbergéket figyelmeztette a közeledő veszélyre. Így történt, hogy felhasználva azt a kevés pénzt, amit kaptak, Edelmann tanácsára azonnal, csupán néhány héttel a Kristallnacht (1938. november 9-10.) előtt elhagyták Németországot és az államalapítás előtti Izraelbe menekültek. Városuk, Bad Mergentheim közösségének rabbiját, dr. Moses Kahnt azon a rettenetes éjszakán agyba-főbe verték, a zsinagógát felgyújtották. A város zsidó lakosainak sorsa a dachaui koncentrációs táborban teljesedett be. Ehrenreich másik két nagyszülőjének nem sikerült időben elhagyniuk a várost, és a náci népirtás áldozatai lettek.
Thomas Edelmann-nak évekbe tellett, mire részleteiben megismerte és megértette családja történetét és felkutatta a Heidelberger-házaspár utódját. Végül a MyHeritage genealógiai társaság segítségével talált rá arra az információra, hogy Izraelbe költöztek, sőt, még észak-izraeli sírhelyükről is tudomást szerzett. Így került a látókörébe Hanna Ehrenreich, akinek a cég oldalán keresztül azonnal üzenet küldött és a kapcsolat létrejött. A hosszúra nyúló beszélgetés végére Edelmann szinte sírt a meghatottságtól. Több évtizedes lelki tehertől szabadult meg, amikor megértette, hogy az asszony nem tartja őt semmiért felelősnek. Ennek ellenére maradt benne bizonytalanság:
„Tudom, hogy a nagyapám rendkívül jó üzletember volt. Viszont már a húszas években tagja volt a náci pártnak, Hitler hatalomra kerülése előtt. Úgyhogy nem hiszem, hogy olyan jó ember volt. Nem vagyok erről teljesen meggyőződve.”
Edelmann és Ehrenreich azt tervezik, hogy továbbra is kapcsolatban maradnak és a férfi talán meglátogatja a közeljövőben az asszonyt izraeli otthonában. Örömmel tölti el a tudat, hogy a családnak végül jó élete lett a zsidó államban.
