A következő öt évben kereskedelmi forgalomban is elérhetővé válhat a félig átlátszó üveg, amely a nap energiáját hasznosítja – írja a zsido.com.
Jelenleg olyan technológiát fejlesztenek, amely egy felhőkarcoló minden egyes üvegét padlótól a mennyezetig terjedő fotovoltaikus panellá alakíthatja, így a becslések szerint az épület villamosenergia-szükségletének hatodát biztosítaná. Mindez a szupervékony nanobevonatok fejlesztésének köszönhető, amelyek a fény egy részét átengedik, a többit pedig energiává alakítják.
Az úgynevezett harmadik generációs napelemek egy perovszkit nevű ásványt használnak, amely olcsóbb, hatékonyabb és alkalmazkodóbb, mint a jelenleg szinte minden napelem bevonására használt szilícium.
Lioz Etgar professzor, a Jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársa úttörő szerepet játszik a perovszkit felhasználásában, aminek alig több mint egy évtizede azonosították fényelnyelő tulajdonságait. Úgy véli, hogy kutatócsoportja élen jár a módszerben rejlő lehetőségek fejlesztésében, és azt mondja, hogy „négy-öt éven belül” kereskedelmi forgalomban is elérhetővé válhat. Komoly versenyben vannak más kutatócsoportokkal, szerte a világból.
A hagyományos napelemekkel ellentétben a perovszkit alapú ablakok akkor is működnek, ha nem a nap felé néznek,
így a terv az lenne, hogy egy épület minden homlokzatára felszereljék őket. Az izraeli egyetem csapata jelenleg kis méretű, legfeljebb 20 cm-es, négyzet alakú prototípusokat gyárt. A kihívás az, hogy a méretet működő kereskedelmi költségek mellett növeljék, és elérjék a maximális hatékonyságot, átláthatóságot.
Általánosságban elmondható, hogy az épületek a világ szén-dioxid kibocsátásának 36 százalékáért felelősek. Éppen ezért a saját energiát előállító új épületek nagy változást jelentenek majd – magyarázza a professzor.
