Az Amerikai Chábád Haszidok Egyesülete azzal a kérelemmel fordult Izrael főügyészéhez, hogy átmenetileg állítsa le a jeruzsálemi orosz ortodox templomhoz tartozó egyik ingatlan átadását az orosz kormánynak — írja a zsido.com.
Az indítvány értelmében a tulajdonjog átadását mindaddig be kell fagyasztani, ameddig a törvényellenesen elkobzott és a mai napig át nem adott Schneerson-könyvtárat ki nem szolgáltatják a szervezet képviselőinek – olvasható az Arutz7 hasábjain.
A szervezetet képviselő ügyvéd, Uri Kedar a jogi lépések megtételét megelőző levelében elmagyarázta, hogy a Schneerson-könyvtár a lubavicsi haszidok számára rendkívüli értéket képvisel. A történelmi jelentőségű gyűjteményben mintegy 12 ezer könyv és kézirat található a XVIII. század végétől egészen napjainkig. A könyvek tulajdonjogáért régóta folyik a küzdelem. Mind Oroszország, mind az Egyesült Államok jogot formál rá, és jelentős összegű kártérítést követel a másik féltől.
A konfliktus kezdete az első világháború idejére tehető, amikor az ötödik rebbe, Sálom Dovber rabbi és fia, Joszef Jicchák rabbi a német csapatok előrenyomulása miatt elmenekült Lubavicsból, és a könyveket egy moszkvai raktárban helyezték biztonságba. A gyűjtemény a teljes lubavicsi haszid közösség tulajdona volt, az első kötetek a dinasztiaalapító Álter Rebbétől, Snéur Zálmán rabbitól származnak. A kormány azonban lefoglalta és egy közkönyvtárba szállíttatta az egész kollekciót.
A hatodik lubavicsi rebbe, Joszef Jicchák Schneerson rabbi 1922-ben levelet írt a szovjet kormánynak, melyben kérte, hogy a korábban tőle elkobzott 35 láda könyvet szolgáltassák vissza a számára. A szovjet kormány megtagadta a rebbe kérését, és nem adta vissza a könyveket. A Szovjetunió felbomlása után a lubavicsi közösség egy amerikai bíróságon támadta meg az orosz kormányt, és a könyvek visszaszolgáltatását követelte.
A bíróság a haszidoknak adott igazat és 2013-ban elrendelte, hogy Oroszországnak haladéktalanul vissza kell adnia a könyveket, és minden egyes elmulasztott napért 50 000 dollár büntetést kell fizetnie.
Válaszul az oroszok pert indítottak azért a Schneerson-gyűjteménybe tartozó hét kötetért, amit az amerikai kongresszus könyvtárának adtak kölcsön a kilencvenes években, de soha nem kaptak vissza, mert a könyvtár a Chábád mozgalomnak adta át a könyveket. Később az orosz kormány tett egy gesztust: meghívott egy lubavicsi könyvtárost, hogy válogassa ki a gyűjtemény azon darabjait, melyek a Schneerson családhoz tartoztak. A könyvtáros 4651 ilyen könyvet talált, melyeket később átszállítottak az újonnan nyílt moszkvai zsidó múzeumba.
A könyvek mellett számos fénykép, levél és kézirat is a gyűjtemény része, melyek a Schneerson család személyes tulajdonát képezték, mégsem adtak át őket a múzeumnak. Ezeket a rebbe Lengyelországban hagyta a második világháború idején, amikor az Egyesült Államokba menekült. Később a dokumentumok a nácik kezére kerültek, majd a Vörös Hadsereg szerezte meg azokat. A jelenleg az Orosz Állami Hadtörténeti Archívumban őrzött anyagot digitalizálták, de nem bocsájtották a nagyközönség rendelkezésére. A gyűjtemény többi részét 2017-ben digitalizálták.
A Rebbe külön delegációt is megbízott a könyvek visszaszerzésének feladatával. Sholom Dober Levin, Shlomo Kunin, Yosef Yitzchak Ahronov és Yitzhak Kogan rabbi évtizedek óta különböző módokon próbál célt érni. A küzdelemhez az Egyesült Államok is csatlakozott, de mindeddig nem történt az ügyben valódi előrelépés.
Ezzel párhuzamosan az orosz kormány évek óta követeli, hogy a jeruzsálemi Óvárosban található Alexander Nevszij templom területét hivatalosan is ismerjék el az orosz kormány tulajdonaként. Mivel már miniszteri bizottság is alakult Izraelben az ügy rendezésére, ezt a pillanatot használta ki a Chábád, hogy évtizedek próbálkozása után végre célt érjen a Schneerson-könyvtár ügyében.
„A Schneerson-könyvtár gyűjteménye történelmi jelentőségű a zsidó nép számára, ezért természetes, hogy Izrael Állam mindent megtesz e történelmi jelentőségű feladat végrehajtása érdekében mind jogi, mind pedig gyakorlati szinten, hogy segítse kliensem egész világra kiterjedő erőfeszítéseit a Schneerson-könyvtár visszajuttatására a Chábád amerikai központjának tulajdonába”
– áll Uri Kedar levelében. Az ügyvéd diplomáciai krízis kialakulásának veszélyére is figyelmeztetett:
„Ügyfelem, a Chábád-mozgalom arra kért, hogy időben értesítsem az izraeli kormányt abbéli szándékáról, hogy jogi lépéseket tegyen Izraelben az orosz kormány ellen”
– áll a levélben, melynek végén az ügyvéd
arra kéri az izraeli kormányt, hogy „fagyassza be az izraeli ingatlanok orosz kormány javára való átadását, különös tekintettel az Alexander Nevszkij-udvarra. Ez [a befagyasztás] mindaddig maradjon érvényben, amíg nem juttatják vissza a Schneerson-könyvtárat az ügyfelem számára”.
A Rebbe által kijelölt rabbik elmondták:
„A Rebbe megbízott a könyvek visszaszerzésének feladatával. Semmiféle kétségünk nincs afelől, hogy a feladatot a kívánságai szerint végre fogjuk hajtani és a könyvek visszakerülnek a Rebbe könyvtárába, akár akarják az oroszok, akár nem. Semmiféle késedelem vagy akadály nem állhat az utunkban szent feladatunk teljesítése során”.
