Egy amerikai bíróság lépett fel Oroszország ellen, és több ezer könyv és vagyontárgy visszaadását követeli a Chábád-mozgalom számára, fellebbezésnek helye nincs.
A vita középpontjában álló több ezer könyv főként a moszkvai Lenin Könyvtárban található, és a „Schneerson-gyűjteményként” van katalogizálva.
Az amerikai fellebbviteli bíróság washingtoni körzeti bíróságának döntése értelmében Oroszország nem fellebbezhet a korábbi ítélet ellen, és vissza kell szolgáltatnia a könyveket a Chábád mozgalomnak.
Továbbá kimondták, hogy minden egyes nap, amely a bírósági ítélet betartása nélkül telik el, ötvenezer dollár megfizetésére kötelezi az oroszokat, ennek értelmében a tárgyalási napok alatt a bírság máris 200 millió dollár körüli összegre emelkedett.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
Nem nagyon ertem. hogy egy fuggetlen allam birosaga milyen jogon hoz iteletet egy masik fuggetlen allam rovasara. Megha valami mindket fel altal elfogadott nemzetkozi birosagrol lenne szo, talan, talan, de igy?
Az eset hasonlit a Klimt festmeny (Holgy aranyban) koruli pereskedeshez. Ott sokaig vitatkoztak azon, hogy az osztrak allam (a naci allam) altal ellopott kep ugyeben eljarhat-e az amerikai birosag, es vegul a legfelso birosag ugy dontott, hogy igen. A film altal elmeselt tortenetben vegul az osztrakok megkimeltek magukat a kellemetlensegektol, es Becsben zartak le az ugyet azzal, hogy visszaadtak a kepet a jogos tulajdonosnak. De a problema nem az, hogy a birosag eljarhat-e, hanem az, hogy ervenyt tud-e majd szerezni az iteletnek.