Izrael továbbra is küzd az integritása megőrzéséért, miközben kényes diplomáciai kapcsolatai között egyensúlyoznia kell mind Ukrajnával, mind Oroszországgal – írja Israel Kasnett a JNS oldalán.
Miközben Izrael oroszországi nagykövete, Alex Ben Zvi június 16-án idézést kapott, hogy magyarázatot adjon a damaszkuszi nemzetközi repülőtér elleni állítólagos izraeli támadásra, amely megrongálta annak kifutópályáit,
Ukrajna hivatalos kérelmet nyújtott be Izraelhez 500 millió dolláros kölcsönre, hogy segítsen neki kezelni az orosz háborúnak az ország gazdaságára gyakorolt katasztrofális hatását. A hitelkérelmet mintegy két héttel ezelőtt nyújtotta be Denisz Smihál ukrán miniszterelnök, és Izrael jelenleg tanulmányozza a kérelmet.
Ugyancsak a múlt héten az izraeli védelmi minisztérium politikai és politikai-katonai irodájának igazgatóhelyettese, Ilan Mezushan Brüsszelbe utazott, hogy részt vegyen az ukrán védelmi kapcsolattartó csoport ülésén. Erre azután került sor, hogy egyes kritikusok bírálatokat fogalmaztak meg Izraellel szemben, amiért nem küldött Vaskupolát Ukrajnába, hogy segítsen megvédeni a polgári lakosságot az orosz rakétákkal szemben.
Irina Tsukerman emberi jogi ügyvéd, geopolitikai és biztonsági elemző szerint, Izrael indoklása arra, hogy miért nem küldött Vaskupola-elemeket vagy rakétákat, a múltban három pillérre támaszkodott.
Először is – mondta a JNS-nek – „a szűkösségre hivatkoztak – arra, hogy a Vaskupola ütegek száma kevés, és Izraelnek vészhelyzetekre és azokra az esetekre kell megtartania őket, amikor egy másik ország egyszerűen nem tud másképp túlélni”.
Másodszor azt mondta: „Izrael azt állította, hogy az ukrajnai körülmények olyanok, hogy a Vaskupola egyszerűen nem lenne hatékony”.
Harmadszor, „Izrael kijelentette, hogy ha Ukrajnát fegyverekkel látná el, még védelmi célú fegyverekkel is, az megterhelné Izrael kapcsolatait Oroszországgal” – mondta. „Izrael Szíriában az Oroszországgal való koordinációra támaszkodik, és nem vállalhat ilyen kockázatot”.
Tsukerman hozzátette, hogy volt egy „ki nem mondott negyedik érv is, miszerint az USA nyomást gyakorolhatott Izraelre, hogy ne adjon Iron Dome-ot vagy rakétákat, ahogy az USA akkoriban nem adott Patriot vagy más rakétákat, állítólag az eszkalációtól való félelem miatt, de ami még fontosabb, a folyamatban lévő Irán-atomalku tárgyalások miatt” és Oroszország szerepe a Biden-kormányzat nevében folytatott tárgyalásokban.
Tsukerman szerint azonban a helyzet drámaian megváltozott a háború kezdete óta, „és ezek az érvek már nem hatnak”.
A szűkösség kérdését – mondta – „le lehet küzdeni azzal az állítással, hogy Ukrajna valójában olyan vészhelyzetben van, ahol minden típusú fegyver szívesen látott, szükséges és az életek megóvását szolgáló célt szolgál”.
A második kérdéssel kapcsolatban Tsukerman azt mondta, hogy „még ha Izrael továbbra sem hiszi is, hogy a Vaskupola sok célt szolgálna, vannak más rakéták és fegyverek, amelyeket eladhatna Ukrajnának, és amelyek hatékonyak lennének”.
Oroszországgal kapcsolatban Tsukerman azt mondta, hogy „nem eszkalálódott volna fizikailag Izrael ellen”.
Jonathan Spyer, a Jeruzsálemi Stratégiai és Biztonsági Intézet kutatója a JNS-nek kifejtette, hogy míg igaz, hogy Ukrajna „egy háborúban álló ország, és egy régimódi hagyományos konfliktust vív, olyat, amiről sokan azt hitték, hogy Európa soha többé nem látja – légitámadásokkal, páncélos oszlopokkal és tüzérségi bombázásokkal”, Izrael szintén háborúban áll, de „a másik fajtát vívja – egy szürke zónás háborút, egy hibrid konfliktust, de ez nem kevésbé háború”.
„Izrael egy olyan ország, amely egzisztenciális harcban áll egy olyan szövetséggel, amely a megsemmisítésére törekszik” – tette hozzá.
Az Ukrajna és Oroszország közötti izraeli egyensúlyozással kapcsolatos aggodalmakra kitérve Spyer hangsúlyozta, hogy Jeruzsálemnek „a Kirja [Izrael Pentagonja] és a szíriai Latakia tartományban lévő Khmeimim légitámaszpont közötti oroszországi dekonfliktus folyamatot a pályán kell tartania”.
Az Oroszországgal kapcsolatos szíriai aggodalmak miatt Spyer szerint Izrael „nagyon óvatos volt az orosz-ukrán háborúval szembeni diplomáciáját illetően”.
„Remélem, az emberek tisztában vannak azzal, hogy Izrael háborúban áll” – mondta. „Úgy tűnik, hogy az izraeli álláspontnak meglehetősen érthetőnek kellene lennie. Izrael nem európai ország, nem NATO-tag, nem tagja az Európai Uniónak. Európában és Nyugaton sokan nem teljesen értik, hogy Izrael milyen mértékben van benne egy nagyon fontos regionális versenybe Iránnal”.
Spyer azt javasolta, hogy az őt ért igazságtalan kritikák miatt Izraelnek fontolóra kellene vennie, hogy nyilvánosságra hozza néhány katonai műveletét, hogy megmutassa a nemzetközi közösségnek, hogy valóban háborút vív.
„Talán a konfliktus természetéből adódóan, amelynek nagy része láthatatlanul zajlik” – mondta. „Lehet, hogy ez egy ambiciózus ügy, de szükséges ahhoz, hogy eltoljuk a vita céltábláját”.
Fotó: EPA/ABIR SULTAN
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.