Husszein al-Sejk, a Palesztin Hatóság Izraellel való kapcsolattartásért felelős embere szerint nincs más választás, mint az együttműködés a palesztinok alapvető szükségleteinek kielégítése érdekében. Al-Sejk nem hajlandó nyilatkozni arról, hogy Abbász utódja akar-e lenni, és választást ígér, ha eljön az ideje. Al-Sejkkel az AP hírügynökség készített interjút, melyet a ynet szemlézett.
Husszein al-Sejk, magas rangú palesztin tisztviselő, akit egyre többen tekintenek a 86 éves Mahmúd Abbász elnök utódjának, azt mondja, hogy a kapcsolatok Izraellel annyira megromlottak, hogy a palesztin vezetők azt nem folytathatják a megszokott módon.
Az Associated Pressnek hétfőn adott exkluzív interjújában al-Sejk megvédte a ciszjordániai palesztin vezetést, mondván, hogy az a lehető legtöbbet teszi »az 55 éve tartó izraeli katonai megszállás nehéz körülményei között«.
Mint az Izraellel való kapcsolattartásért felelős ember, al-Sejk azt mondta, nincs más választás, mint az együttműködés a palesztinok alapvető szükségleteinek kielégítése érdekében.
„Nem vagyok »Izrael képviselője« a palesztin területeken” – mondta. „Azért vállaljuk a koordinációt, mert ez az út a megszállás megszüntetését célzó politikai megoldás felé”.
Al-Sejk hatalma a múlt hónapban tovább nőtt, miután Abbász kinevezte őt a Palesztin Felszabadítási Szervezet főtitkárává. A kinevezés után olyan találgatások kezdődtek, hogy al-Sejk a vezetői posztra készül, ám olyan kritikák is megfogalmazódtak, hogy
az autokrata Abbász, aki 2006 óta nem tartott országos választásokat, ismét figyelmen kívül hagyja népe akaratát.
A 61 éves al-Sejk nem kívánt nyilatkozni arról, hogy Abbász utódja akar-e lenni. Azt mondta, hogy a következő elnököt választásokon kell megválasztani, de ezeket csak akkor lehet megtartani, ha Izrael engedélyezi a szavazást Kelet-Jeruzsálem egész területén, és ezzel gyakorlatilag vétójogot biztosít bármilyen alternatív vezetéssel szemben.
„A palesztin elnököt nem lehet kinevezni, erőszakkal hatalomra juttatni, vagy valamilyen regionális vagy nemzetközi érdek miatt izraeli tankon behozni” – mondta, folytatva a már rég óta ismert sérelmeket:
„Izrael kormánya a jobboldali nacionalistáknak tartozik, miniszterelnöke ellenzi a palesztin államiságot. A telepek egyre bővülnek, a palesztinokat erőszakkal telepítik át, és az USA és Európa tehetetlennek tűnik, hogy ezt megállítsa”
– fogalmazott al-Sejk.
„A palesztin vezetés nagy és nehéz döntések meghozatalának küszöbén áll” – mondta a vezető, amikor Abbász fenyegetéséről kérdezték, miszerint megszakítja a biztonsági kapcsolatokat, vagy akár vissza is vonja Izrael elismerését, ami az 1990-es évek oslói békefolyamatának egyik sarokköve volt. „Nincs partnerünk Izraelben. Nem akarnak kétállami megoldást, nem akarnak tárgyalni”.
Az izraeli engedélyeket koordináló palesztin testület vezetőjeként és Abbász közeli segítőjeként al-Sejk gyakrabban találkozik magas rangú izraeli tisztviselőkkel, mint bármely más palesztin vezető.
Izraeli tisztviselők al-Sejket „nagyon pozitív szereplőnek tartják a palesztin színtéren” – mondta Michael Milshtein, a palesztin ügyek izraeli szakértője, aki korábban a COGAT, a ciszjordániai polgári ügyekért felelős katonai testület tanácsadója volt.
„Az Izraelhez fűződő kapcsolatai miatt sok pozitív dolgot tud elérni a palesztin nép számára”, beleértve az engedélyeket és a fejlesztési projekteket
– mondta. De a legtöbb palesztin „nem igazán tud elfogadni egy olyan vezetőt, aki szerintük Izrael érdekeit szolgálja”.
Al-Sejk karrierje hasonló más palesztin vezetőkéhez. Hivatalos életrajza szerint Izrael 1978-1989 között bebörtönözte, majd szabadulása után részt vett az első intifádában, vagyis az izraeli „uralom” elleni felkelésben.
Miután a palesztinok az 1993-as oslói megállapodások révén korlátozott önrendelkezést biztosítottak a Gázai övezetben és Júdea és Szamária egyes részein, al-Sejk csatlakozott az újonnan alakult biztonsági erőkhöz, ahol egészen ezredesi rangig vitte.
Al-Sejk tagja a Fatahnak, a Jasszer Arafat által az 1950-es évek végén indított mozgalomnak is.
Abbász, akit 2005-ben, Arafat halála után választottak meg, ellenzi a fegyveres harcot és elkötelezett a kétállami megoldás mellett, a békefolyamat azonban 17 éves hatalma alatt távoli emlékké halványult, a palesztinokat politikailag és földrajzilag is megosztotta a Hamász iszlamista militáns csoporttal való szakadás, és a Palesztin Hatóság egyre népszerűtlenebbé vált.
Diana Buttu palesztin ügyvéd, aki korábban a Palesztin Hatóságnak adott tanácsokat, azt mondta, Abbász úgy véli, hogy „a palesztin nép jövője hozzá, mint személyhez kötődik”, és olyan lojálisokkal veszi körül magát, akik nem fognak kihívást jelenteni számára.
Abbász 2021 áprilisára írta ki az első választásokat 15 év után, ám az előzetes felmérések alapján a Fatah párt megalázó vereséget szenvedett volna. Ezért Abbász azt mondta, addig vár a választások megtartásával, amíg Izrael nem engedélyezi a voksolást Kelet-Jeruzsálem egész területén.
Izrael az egész várost egységes fővárosának tekinti, a palesztinok azt akarják, hogy Kelet-Jeruzsálem, ahol a zsidók, keresztények és muzulmánok számára egyaránt szent helyek találhatók, legyen leendő államuk fővárosa.
„Ha a választások ára az lenne, hogy engedjek Jeruzsálemben, az lehetetlen. Nem talál egyetlen palesztint sem, aki ebbe beleegyezne” – mondta al-Sejk.
Ez igaz lehet, ugyanakkor megakadályozhatja azt is, hogy a palesztinok leváltsák a jelenlegi vezetést.
Dimitri Diliani, a Fatah egyik vezető tagja, aki egy Abbász-ellenes frakciót támogat, azt mondta, hogy az elnök belső köreiből senki sem választható, és rámutatott a közelmúltban készült felmérésekre, amelyek szerint a palesztinok közel 80%-a azt szeretné, ha Abbász lemondana.
Diliani úgy jellemezte al-Sejket, mint „aktív, okos embert”, pragmatikust, aki megragadja a lehetőségeket, de egyben rövidlátó is. „Abbász egy süllyedő hajó, és aki rajta van, az vele együtt süllyed” – mondta Diliani.
Mégis, al-Sejknek van egy olyan hatalmi eszköze, amely fontosabbnak bizonyulhat a megválaszthatóságnál, ez pedig az izraeli engedélyekhez való hozzáférés, 2007 óta ugyanis ő vezeti a Polgári Ügyek Főhatóságát.
A palesztinoknak ennél a hatóságnál kell kérelmezniük, ha Izraelben akarnak munkát vállalni vagy csak egyszerűen átmenni a zsidó államba családlátogatás vagy orvosi ellátás céljából.
„Ha bármire, de tényleg bármire szükséged van a palesztin területeken, ő a te embered. A palesztinok gyűlölik őt, de nagyon-nagyon nagy szükség is van rá”
– mondta Tahani Mustafa, az International Crisis Group palesztin elemzője.
„Ha az utódlás törvényes csatornákon keresztül történne, Husszein al-Sejk semmiképpen sem állna ki egy népszavazáson”
– mondta. „Ha ilyen vezetést akarnak ráerőltetni a palesztinokra, akkor mindenképpen ellenállásba fognak ütközni.”
Al-Sejk szerint azonban nincs alternatívája az Izraellel való együttműködésnek: „A palesztinok mozgása, az átkelők, a határok mind izraeli ellenőrzés alatt állnak” – mondta, hozzátéve: „Én egy megszállás alatt álló hatóság vezetője vagyok.”
