Josef Schuster, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke azt követően kongatta meg a vészharangot, hogy nyilvánosságra hoztak egy kormányzati jelentést, amely szerint a szélsőjobboldali radikálisok veszélyeztetik a német demokráciát.
„Az alkotmányvédelemről szóló új jelentés azt mutatja, hogy a zsidó életet Németországban továbbra is sokan fenyegetik”. mondta Schuster. „A legnagyobb veszély a jobboldali szélsőségesek felől érkezik” — idézi a németországi zsidó közösség vezetőjét az Algemeiner.
Schuster éppen akkor figyelmeztetett, amikor a német szövetségi kormány a demokrácia előmozdításáról szóló törvényt készít elő, amely egyfajta, a faji és antiszemita fanatizmus elleni küzdelemre irányuló törekvés. A kormány egy sor további szociális programot is életbe léptetett, amelyek célja a radikalizálódás szempontjából leginkább veszélyeztetett polgárok integrálása.
A közel 100 000 fős németországi zsidó közösség az elmúlt években aránytalanul nagy mértékben tapasztalta meg az összeesküvések és a félelemkeltés hatásait. 2021-ben a németországi zsidók 3028 antiszemita, szóbeli gyalázkodással és támadással járó gyűlöletcselekmény célpontjai voltak, ezen belül a szélsőjobboldaliak által elkövetett antiszemita bűncselekmények száma 12 százalékkal nőtt.
A regisztrált incidensek közel fele – az előző évhez képest 30 százalékos emelkedés – Izrael 2021-es gázai hadművelete során történt.
A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal 2020-2021-es antiszemitizmusról szóló jelentése szerint a németországi antiszemitizmus az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt.
„Ahogyan a németországi zsidó élet is megváltozott és sokszínűbbé vált az elmúlt 30 évben, úgy változott a zsidókkal szembeni, évszázadok, sőt egyes esetekben évezredek óta tartó gyűlölet is” – áll a jelentésben. „A közel-keleti konfliktus eszkalálódásának hátterében 2021 tavaszán lezajlott tüntetések és zavargások megmutatták, hogy az antiszemitizmus hogyan nyilvánul meg közvetlenül Németországban”.
Az ügynökség, amely 2020-ban kezdte meg az antiszemitizmus éves értékelésének kiadását, az antiszemitizmus hat ideológiai törzsét – vallási antiszemitizmus, szociális antiszemitizmus, politikai antiszemitizmus, rasszista antiszemitizmus, másodlagos antiszemitizmus és anticionista antiszemitizmus – azonosítja, amelyek „általában nem elszigetelten fordulnak elő, hanem inkább egymásra épülnek és összefonódnak”.
A szélsőjobboldali antiszemitizmus a jelentés szerint a 19. század óta sújtja a német politikát, később a nacionalista és népi gyűlölet a náci faji felsőbbrendűségben egyesült. Most azonban újra felerősödött, különösen a közösségi médiában, ahol az anonimitás és a „nagyrészt szűretlen kommunikációs eszközök vonzó és viszonylag biztonságos teret teremtenek bármilyen szélsőséges eszme számára”.
„Csak a jobboldali szélsőségesek által elkövetett antiszemita bűncselekmények száma mintegy 12 százalékkal nőtt az előző évhez képest” – ismertette Schuster szerdán.
