Megállapodás született az európai uniós tagállamok között az orosz olaj unióba tartó exportjának betiltásáról, az EU ezzel a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az Ukrajna elleni háborújának befejezése érdekében – jelentette be Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében a soron kívüli, kétnaposra tervezett brüsszeli EU-csúcstalálkozó első munkanapját követően, kedd hajnalban.
A találkozó zárónyilatkozata szerint
a csővezetéken szállított nyersolajra a tilalom egyelőre nem terjed ki.
Charles Michel tájékoztatása szerint az olajembargó azonnal vonatkozik az Oroszországból származó olajimport több mint kétharmadára. Az orosz olaj kivitelének tilalma „hatalmas finanszírozási forrást vág el” Moszkva hadigépezetétől – húzta alá.
A tanácsi elnök arról is tájékoztatott, hogy az Európai Unió új szankciós csomagja „más kemény intézkedéseket is tartalmaz”, köztük azokat, amelyekkel a Sberbankot, Oroszország legnagyobb bankját kizárják a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből, három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltató uniós szolgáltatásának betiltásáról rendelkeznek, továbbá az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért felelősöket a megszorító intézkedések hatálya alá vonják.
Charles Michel üzenetében – Vlagyimir Putyin orosz elnököt megszólítva – azt írta:
nem a szankciók, hanem az Ukrajna elleni orosz háború akadályozza az élelmiszerek szállítását, veszélyeztetve ezzel az élelmiszer-biztonságot.
Több mint 20 millió tonna gabona vesztegel Ukrajnában Oroszország aknái és háborúja miatt – emelte ki.
„Meg kell állítanunk a háborút, és helyre kell állítanunk a globális élelmiszer-ellátási láncokat”
– fogalmazott az európai tanácsi elnök, és felszólította a Kremlt arra is, hogy hagyjon fel a hírek hamisításával.
Michel kijelentette azt is: az Európai Tanács, valamint a világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) továbbra is segíti Ukrajnát azonnali likviditási szükségleteinek kielégítésében.
A tanács továbbá készen áll arra, hogy 9 milliárd eurós támogatást nyújtson Kijevnek. „Erős és konkrét támogatást jelent ez Ukrajna újjáépítéséhez”
– tette hozzá.
A tanácskozás első munkanapját lezáró sajtótájékoztatóján Charles Michel „figyelemre méltó eredménynek” nevezte a megállapodást, és azt mondta:
fontos, hogy az EU megmutassa, képes a határozottságra, és meg tudja védeni érdekeit.
Újságírói kérdésre válaszolva közölte: nagyon fontos az energiaellátás biztonsága és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett a Kreml szankcionálása. Hangsúlyozta:
„az energiaágazatot érintő szankciók kérdése érzékeny téma, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy megszüntessük függőségünket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól”.
Hozzátette: a tanács figyelembe vette a tengerparttal nem rendelkező országok helyzetét.
A tagállami vezetők zárónyilatkozatukban azt írták: megállapodtak abban, hogy a hatodik uniós szankciócsomag kiterjed az Oroszországból az EU-ba szállított kőolajtermékekre, átmeneti kivétellel a csővezetéken szállított nyersolajra. Hozzátették, hogy ezen a szinten is a lehető leghamarabb visszatérnek az átmeneti kivétel kérdéséhez. Kiemelték továbbá, hogy az olajszállítás hirtelen megszakadásának esetére, az ellátás biztonságának érdekében vészhelyzeti intézkedésekről is megállapodtak.
Az állam-, illetve kormányfők felszólították a megállapodás konkrét intézkedésekbe öntésére hivatott Tanácsot: véglegesítse és haladéktalanul fogadja el a szükséges intézkedéseket, hogy biztosított legyen az uniós egységes piac működése, a tisztességes verseny, a tagállamok közötti szolidaritás, és egyenlő versenyfeltételek maradjanak a tagállamok között az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség fokozatos megszüntetése tekintetében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében üdvözölte a megállapodást, és közölte:
a megszorító intézkedések az év végére az Oroszországból az Európai Unióba irányuló olajkereskedelmet mintegy 90 százalékkal fogják csökkenteni.
Sajtótájékoztatóján az uniós bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy a fennmaradó – elsősorban a Barátság kőolajvezetéken érkező – mintegy 10 százalékról is hamarosan megegyezés születik a tagállamok egyetértésével.
Ursula von der Leyen úgy vélte, hogy
a Barátság kőolajvezetéken Magyarországra érkező orosz olaj pótolható a Horvátországból tengeri úton érkező Adria olajvezeték kapacitásának növelésével.
A kapacitásnöveléshez szerinte mintegy 45-60 napra lehet szükség, valamint „némi beruházásra”, köztük a magyar olajfinomítók átalakítására a más minőségű olaj feldolgozására. Elmondása szerint Magyarországnak elegendő ideje lesz arra, hogy a más forrásból származó olaj felhasználására álljon át.
Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalásokat követően elmondta:
„Olyan megállapodást hoztunk tető alá, amely kimondja, hogy azok az országok, amelyek az olajat csövön keresztül kapják, továbbra is a régi feltételekkel folytathatják a gazdálkodásukat”.
Hangoztatta:
„Megvédtük a rezsicsökkentést, sikerült visszaverni az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, amely betiltotta volna az Oroszországból származó olaj használatát Magyarországon”.
Alexander De Croo belga kormányfő a tanácskozásról távozva megerősítette, hogy
Magyarország és Szlovákia számára a vészhelyzeti intézkedés bevezetésének lehetősége is fennáll: ha ugyanis külső okok miatt csökkenne az olajellátásuk, akkor más forrásokon keresztül biztosíthatják azt.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a megállapodás nélkül „nehéz lenne hatékony fellépésről beszélni a putyini hadigépezet ellen”.
