Arkagyij Volozs, a Yandex, egyik alapítója levélben közölte az izraeli miniszterelnökkel és három miniszterrel, hogy úgy döntött, Tel-Avivba költözteti a cég központját, így akarva elkerülni a nemzetközi szankciókat. Az „orosz Google-nek” is nevezett cég különleges feltételeket kér nem-izraeli dolgozói számára.
„Úgy döntöttem, hogy a Yandex nemzetközi központját Tel-Avivba költöztetem, és sok száz fejlesztőt, mérnököt és technológust hozok Izraelbe” – írja Arkagyij Volozs, a Yandex vezérigazgatója és alapítója a Naftali Bennett miniszterelnöknek és más minisztereknek küldött levelében – számol be a ynet.
A levél címzettjei között van Avigdor Lieberman pénzügyminiszter, Ajelet Shaked belügyminiszter és Orit Farkash-Hacohen innovációs, információs és technológiai miniszter is.
A „Yandex – Működésének bővítése Izraelben” című levélben Volozs kifejtette, hogy lényegében arra törekszik, hogy Izrael az „orosz Google”-ként számon tartott cég számára olyan kivételes feltételeket biztosítson, amelyek lehetővé teszik, hogy nem-izraeli munkavállalókat is alkalmazzon.
„Ahhoz, hogy a vállalat alkalmazottai meghozhassák a döntést, hogy Izraelbe költözzenek és ott éljenek, akár több évre is, több feltételnek kell teljesülnie, amihez az Ön segítségét kérjük: munkavízumok kiadását nem-zsidó dolgozóknak vagy a visszatérési törvény alapján nem jogosultaknak, valamint ideiglenes úti okmányok kiadását a vállalat orosz állampolgárságú munkavállalók számára”
– írja Volozs.
Az ideiglenes úti okmányoknak lehetővé kellene tenniük, hogy ezek a munkavállalók szabadon mozoghassanak a világban, ami orosz útlevéllel lehetetlenné vált azóta, hogy Oroszország idén februárban megszállta Ukrajnát. A levél végén Volozs meghívja a minisztereket, hogy látogassák meg a Yandex izraeli irodáit, és kéri, hogy „hagyják jóvá a fentiekben ismertetett kéréseinket”.
A Yandex már most is jelentős üzleti tevékenységet folytat Izraelben és 450 embert foglalkoztat. A vállalat legismertebb márkái a helyi piacon a Yango Taxis, a Yango Deli kiskereskedelmi és szállítási üzletág, valamint a Wind robogók, amelyet nemrég vásároltak meg. Ezen túlmenően a Yandexnek van egy „Practicum” nevű platformja a csúcstechnológiában dolgozók képzésére, a Yandex Cloud felhőszolgáltatás. Ezen felül a vállalat komoly kutatási eredményeket tud felmutatni az autonóm járművekkel kapcsolatban is.
Maga Volozs is az elmúlt években Izraelben élt, miután 2017-ben a visszatérési törvény alapján megkapta az izraeli állampolgárságot. Ma ő felel a Yandex technológiai vonatkozásaiért és az Oroszország határain kívüli tevékenységéért. A legutóbbi oroszországi sajtóértesülések szerint azt tervezi, hogy a Yandexet két vállalatra osztja fel – egy orosz és egy nemzetközi vállalatra, amelyek központja Izraelben lesz.
Szakértők szerint kétséges azonban, hogy a kettéosztás tervei hogyan valósíthatók akár a szellemi tulajdonjogi kérdések hátterében, de főként egy ilyen lépésnek az adósságrendezésre gyakorolt lehetséges hatásai miatt. A Yandex részvények New York-i kereskedésének leállítása és a tényleges tőkéhez való hozzáférés blokkolása ugyanis kiváltotta a 1,25 milliárd dolláros, azonnali visszafizetést lehetővé tevő átváltási kötvény záradékát. E kötvény azonnali visszafizetése a Yandex fizetésképtelenségéhez vezethet, ezért a cég jelenleg tárgyalásokat folytat a kötvénytulajdonosokkal.
Az ukrajnai háború kezdete óta eltelt két hónapban a Yandex több száz dolgozója menekült el Oroszországból, közülük sokan Izraelbe. Az orosz médiában megjelent becslések szerint a csúcson a vállalat 18 000 alkalmazottjának közel 10%-a tartózkodott Oroszország határain kívül.
De míg sok programozó a volt orosz köztársaságokba, például Örményországba és Grúziába menekült, addig a vállalat számos vezető tisztségviselője, akik erre a visszatérési törvény alapján jogosultak, Izraelbe költözött, köztük a vállalat korábbi vezérigazgatója és a Yandex humánerőforrásért felelős alelnöke, a Yango Deli oroszországi tevékenységének vezérigazgatója is.
A Yandex Oroszország legismertebb és legnagyobb high-tech vállalata, melyet alapítása óta Hollandiában jegyeznek, az ukrajnai háború előtt pedig 32 milliárd dollár értékben kereskedtek részvényeivel a Nasdaq-tőzsderendszerben, ugyanakkor és a Volozs próbálkozásai ellenére a Kreml is részt vesz a vállalatban.
A 2009-es New York-i tőzsdei bevezetéskor, amely a 2008-as pénzügyi válság utáni első nagy technológiai IPO (tőzsdei bevezetés) volt, az orosz kormány aranyrészvényt követelt és kapott a Yandexben. Az aranyrészvény jogot adott arra, hogy visszautasítsa a vállalat részvényeinek 25%-át meghaladó vásárlását.
2019-ben Volozsnak sikerült némileg gyengítenie a Kreml befolyását azzal, hogy az aranyrészvényt egy olyan alapba terelte át, amely a vállalat néhány részvényesét képviseli, köztük az orosz kormány képviselőit. Szinte közvetlenül az orosz invázió kezdete után és némileg meglepő módon a Yandex vezérigazgató-helyettese, Tigran Khudaverdyan nyugati szankciók alá került, miután Vlagyimir Putyin elnökkel közös fotón jelent meg a Kremlben egy üzletemberekkel tartott találkozón.
A vezérigazgató-helyettes azonnal lemondott, és helyére az egyik felsővezető került, bár egyfajta tanácsadóként Khudaverdyan továbbra is a Yandexnél marad. Így a Yango Deli franciaországi és angliai működését is leállították, és Finnországban is lekapcsolták az áramot az adatközpontban. Az orosz invázió óta a Yandex részvényeinek kereskedését felfüggesztették New Yorkban, nem sokkal azután, hogy a cég értéke meredeken, 5 milliárd dollár alá esett.
